Hovawart.
Hovawart.
Régi német fajta; még a középkorban a Harz hegység tájékáról és a Fekete erdő környékéről származó robusztus, ősi parasztkutyákból alakították ki. Feladata a tanyák, majorságok őrzése volt, de rablók üldözésére, rejtekhelyük felkutatására, » nyomkövetésre is használták.
Mintegy fél évszázaddal ezelőtt a fajtát újjáteremtették, mégpedig főként hegyi kutyákkal való keresztezés révén. Ez a változat 1922-ben mutatkozott be először kiállításon.
Kiváló őrző; nagy erejű, ennek ellenére fürge, mozgékony, figyelmes, éber kutya. Megbízható testőr és házőrző; a gyerekek jó barátja.
Könnyen képezhető, engedelmes, értékes tulajdonságai, megnyerő külseje miatt széles körben népszerű.
Erőteljes, izmos, jó felépítésű eb. Feje nagy, durva, ennek ellenére formás, megnyerő, füle háromszög alakú, lelógó. Mellkasa mély, háta egyenes. Végtagjai párhuzamosak, egyenesek jó csontozatúak. Farka hosszú, a csánk alá ér, lelógó, dús szőr borítja. Mozgása könnyed, elegáns, gyors futó. Hangja erős és mély. Szőrzete hullámos, közepesen hosszú; a hátán teljesen sima; színe a barna különböző árnyalatai, valamint fekete, barna jegyekkel. A kanok marmagassága 60-70, a szukáké 55-56 cm; testtömege 25-40 kg. (1. 59. színes fénykép)
