Karéliai medvekutya
Karéliai medvekutya
(Karjalankarhukoira). A » spiccek családjába tartozik; voltaképpen a jávorkutya egyik alfaja. Az egykori Karélia (Finnország) volt az őshazája. Medve-, jávorszarvas- és hiúzvadászatra használják. Vakmerő, bátor állat; állítólag csalhatatlan biztonsággal kutatja fel a medve téli alvóhelyét. Magányos vadász. Tanulékony, intelligens, kissé talán önfejű, nehezen kezelhető.
Középtermetű, erőteljes testalkatú eb. Feje kúp formájú, stopja (» Arcorri hajlás) mérsékelten kifejezett; az arcorri rész egyenes vonalú és fokozatosan keskenyedik az orrhegy felé, az orrtükör fekete és jól fejlett. Füle felálló, a hegye könnyedén kifele forduló, közepes nagyságú, szeme barna. Nyaka izmos, ívelt, vastag szőr borítja, törzse erőteljes, háta egyenes, enyhén lejtős, mellkasa széles és a könyök vonaláig ér, hasa kissé felhúzott. Végtagjai erőteljesek, a hátulsó mancsok valamivel hosszabbak, mint az elülsők. Farka közepes hosszúságú, rendszerint kunkorítja. Szőrzete egyenes, kemény, sűrű; a nyakon, a háton és a combok hátulsó részén hosszabb, mint másutt; színe fekete, fehér foltokkal v. jegyekkel a fejen, a nyakon, a mellkason, a hason és a mancsokon. Marmagassága 48-60 cm; testtömege 20-22 kg (l. 64. színes fénykép).
Karéliai medvekutya
