Leonbergi
Leonbergi
(Leonberger). Német fajta; eredete mind a mai napig vitatott; őse valószínűleg tibeti pásztorkutya volt, és valamikor az V. sz.-ban kerülhetett Európába. Feltehetőleg a bernáthegyi, a pirénei és az újfundlandi kutyák keresztezéséből alakították ki. Az egyik legszebb, legnagyobb és legerősebb hosszú szőrű, sárgásbarna hegyikutya. Kiváló őrző védő, jóindulatú, megbízható, gyermekszerető, nem verekedős, keveset ugat. Kitűnő úszó, rendkívül intelligens állat.
Koponyája nem olyan nagy, mint a bernáthegyié, arcorri része viszont hosszú, állkapcsa erőteljes, hatalmas. Szeme közepes nagyságú, sötétbarna, tekintete értelmes, jóindulatú. Füle V alakú, viszonylag kicsi, oldalt lelóg. Törzse valamivel hosszabb, mint a bernáthegyié, háta feszes, egyenes, izmos. Elülső és hátulsó végtagjai erős csontozatúak, izmosak. Farka nagyon dús szőrzetű, a csánk alá ér, nyugalmi helyzetben lelóg. Szőrzete sima, hosszú, soha nem bozontos, a nyakán sörényt alkot, a mellső lábak hátulsó élén zászlószerű. A kanok marmagassága legalább 76, a szukáké legalább 70 cm; testtömege 45-50 kg (1. 80. színes fénykép).
Leonbergi kölykök
Leonbergi
