Párzás (fedezés).
Párzás (fedezés).
Nemi aktus; célja a fogamzás, ill. a termékenyítés. A ~hoz lehetőleg csendes, a kan számára ismerős terepet kell kiválasztani; főleg fiatal kanokkal fordul elő, hogy új, ismeretlen helyen gyakran nem eléggé aktívak, és a különböző figyelemelterelő ingerek miatt nem szívesen fedeznek (zavarhatja őket más kutyák v. idegen emberek jelenléte is).
A kant és a szukát lehetőleg pórázon vezessük a pároztatás színhelyére; engedjük, hogy megszimatolják, körülszaglásszák egymást; ismerkedjenek, és csak azután engedjük szabadon őket. Rövidebb-hosszabb játék és ugrálás után a szuka - ha valóban fogamzóképes állapotban van - megáll, farkát félrecsapja, a kan pedig felugrik rá, és hímvesszőjét bevezeti a nőstény hüvelyébe. A kan többszöri hágómozdulat után ejakuál.
~ alatt a hímvessző megduzzadása, valamint a szuka hüvelyfalának szorítása miatt a két kutya összeragad; ez az állapot 10-45 percig tarthat. Az összeragadásnak nincs befolyása a termékenyítésre, mivel az ondó már a kezdetén kilövell, a szuka tehát összeragadás nélküli ~ után is vemhes lehet.
Az összeragadás ideje alatt fogjuk meg a kutyákat, hogy ne mozogjanak, mert esetleg szabadulni próbálnak kellemetlen helyzetükből, és fájdalmat, netán sérülést okozhatnak egymásnak.
A kan heves vérmérsékletéből nem következtethetünk termékenyítőképességére. Gyakorlati tapasztalat, hogy a nyugodtan párzó kanok megbízhatóbbak, és éppen olyan jól termékenyítenek, mint a heves vérmérsékletűek. A ~i kedvet a tüzelő szukából kiáradó szag szítja fel; a közvetlen játék, érintkezés csak növeli.
A fedezési inger hiánya ált. súlyos betegségre: a herék, a mellékherék gyulladására, a hímvessző és a hátulsó végtagok fájdalmas betegségeire, a túl korai tenyésztésbe vételre, helytelen etetésre és tartásra, valamint gyakori fedeztetésre, esetleg az elöregedésre vezethető vissza.
Ha a kan próbálkozásaira a szuka úgy reagál, hogy leül, gazdája fogja meg az egyik kezével a nyakörvét, a másikkal pedig a hasánál fogva állítsa fel és tartsa kutyáját (úgy, hogy közben ne zavarja ezzel a kant fedezés közben).
Hosszan tartó, sikertelen próbálkozás után tartsunk 10-15 perces szüneteket, és különítsük el a kant a szukától. Ha a hiábavaló kísérletek közben a kan a levegőbe lövelli spermáját, legalább egy-két óráig pihentessük a kutyákat.
A ~ befejezése után mind a szukát, mind pedig a kant sétáltassuk és itassuk meg, külső nemi szerveiket pedig mossuk le. ~ előtt arra is ügyeljünk, hogy a kan ne teli hassal érkezzen, mert előfordulhat, hogy a nagy izgalomtól fedezés közben kiadja a táplálékot. Arról is gondoskodjunk, hogy fedezés előtt elvégezhessék kis- és nagydolgukat.
Vannak olyan gazdák, akik a kan hátulsó lábát átemelik a szuka farán, hogy az összeragadva maradt ebek egymásnak farral álljanak. Mások viszont ezt nem javasolják, hanem úgy vélik, hogy a szukát és a kant azonos irányban kell tartani, ezért a kan mellső végtagjait emelik át a szuka hátán, hogy a kutyák egymás mellé kerüljenek. A legcélszerűbb azonban az, ha ezt az egész dolgot a kan kutyára bízzák.
A már befedeztetett szukára még hosszabb ideig ügyeljünk, s lehetőleg tartsuk bezárva, hogy ne pározhasson újabb kanokkal. Ilyen esetben ugyanis elképzelhető, hogy a fajtatiszta utódok mellett keverékkutyák is születnek.
Párzás előtti pillanatok
