Sussex spániel.
Sussex spániel.
Eléggé ritka fajta; nevét Anglia egyik területéről kapta. Valamikor a XVIII. sz. közepe táján kezdődik története, de a kinológusok nem tudnak megegyezni abban, hogy milyen fajtákból alakították ki. Annyi bizonyos, hogy a múlt század végén fekete » amerikai cocker spániel ebekkel frissítették fel a fajtát, hogy megmentsék a kipusztulástól. Eleven, élénk, készséges vadászkutya. A vad megpillantásakor jellegzetes kaffogó hangon ugat, ellentétben a némán vadászó » clumber spániellel, amelyre eléggé hasonlít, csakúgy, mint a » field spánielre.
Feje arányos, koponyája széles, stopja (» Arcorri hajlás) kifejezett. Szeme mogyoróbarna, eléggé nagy, barátságos kifejezésű. Füle nagy, vastag, karéj formájú, a fejéhez simulva lelóg. Mellkasa mély, fejlett, nem túl széles, háta izmos, hátvonala egyenes. Végtagjai izmosak, jó csontozatúak. Farkát 12,5-17,5 cm hosszúságúra kurtítják. Szőrzete bőséges, sima, de nem göndörödik; színe mély aranyló májbarna, a végtagokon inkább aranyszínű. Marmagassága 38-40 cm; a kanok ideális testtömege 20, a szukáké 18 kg.
Sussex spániel
