Szetterek.
Szetterek.
Elegáns megjelenésű, intelligens, engedelmes, ragaszkodó, kedves természetű vadászkutyák. Származásukról mind a mai napig sokat vitatkoznak a szakemberek; ált. úgy vélik, hogy régi eredetű fajták, de az angol kinológusok többsége szerint ezek a kutyák a » német fürjészeb, a spanyol » pointer és a hosszú szőrű » spániel keresztezése révén alakultak ki. Jelenleg talán az az álláspont fogadható el, hogy a fajtacsoport származása 1845-ig vezethető vissza. Az ilyenfajta kutyák neve feladatukból ered: a vadat eleinte a háló, majd később a puska számára kellett "settelniük", azaz riasztaniuk. Az idők folyamán aztán feladatuk megváltozott. Úgy vadásztak a szetterrel, hogy az messze a gazdája előtt járva cserkészett, s ha vadra bukkant, megállt, orrát magasra tartva, egyik mellső lábát felemelve "megmutatta", merre rejtőzködik a leendő zsákmány, majd a vadász vezényszavára lassan, szinte centiméterenként előrekúszott, egészen addig, amíg a vad elvesztette "lélekjelenlétét", s fedezékbe akart vonulni, menekülni.
