BOLYOG
BOLYOG, (boly-og) önh. m. bolyog-tam vagy bolygottam, ~tál vagy bolygottál, bolygott; htn. bolyogni vagy bolygani vagy bolygni. Czél és irány nélkül tévelyeg; általán: jár kel. Elbolyogni az erdőre vagy erdőben. Bebolyogni a félvilágot. Körülbolyogni valamely világrészt. Szélesb ért. görbe, kanyargós utakon, ösvényen halad czélja felé. A hold földünk körül, a föld a nap körül bolyog.
