állat
állat: Az ~ok a Bibliában legszembetűnőbb jegyeik alapján vannak felosztva, nem zoológiailag; az elnevezések sem tudományos jellegűek, hanem népiesek, ami azt jelenti, hogy nem elég körülhatároltak, s használatuk sem következetes (pl. a behemah általában ’szarvasmarha, barom’ értelmű, de jelölhet bármely más nagy ~ot is, amely ismeretes volt azon a vidéken). A nemi és a faji neveket gyakran egymás szerepében alkalmazták, pl. a gozal, ami a fiatal, kifejlett madarat jelölte, hol gerle (Ter 15,9), hol sas (MTörv 32,11); a sippor ’madár’ lehet veréb (Zsolt 84,4); a livjatan ’tengeri szörny, leviatán’ pedig krokodil (Jób 40,25 kk.). – Vannak vízben élő ~ok, (nagyobb) szárnyasok, szárazföldön élő (mezei) ~ok és csúszómászók. Ez a négyes felosztás eléggé következetes, maga a terminológia azonban nem; vö. pl. Ter 1,26; 9,2; 1Kir 5,13; Ez 38,20 és Ter 6,7.20; Oz 2,20; ApCsel 10,12; 11,6 (a vízi ~ok nélkül). – 1. A vízben élő ~ok (Ter 9,2) két nagy csoportra oszlanak (vö. Dán 3,79): a nagyobb vízi ~okra, amilyen a krokodil, a víziló, és a kisebb vízi ~okra (Ter 1,21); ez a felosztás vsz. egybevág azzal, hogy van-e uszonyuk/úszólábuk, ill. hogy pikkelyesek-e v. sem (Lev 11,9 kk.). – 2. A szárnyasok az ég madarai, az égi madarak; az „égi” fontos szempont a megkülönböztetéshez: a denevér is „égi”-nek számít. – 3. Csúszómászók, amelyek a földön mászkálnak. 11,42: vannak köztük szárnyasok, szárnyatlanok, soklábúak, négylábúak és amelyeknek nincs lábuk, ezért csúsznak-másznak. – 4. A tágas mezőn élő szárazföldi ~ok a nagyobb négylábúak, amelyek nem a „hasukon csúsznak”. Többnyire megkülönböztetik a vadakat és a háziasított ~okat v. a jószágot (Ter 1,24; 3,14; 7,14; Iz 46,1), mégpedig a kis jószágot: a kecskét, juhot és a nagy jószágot: a barmot, a szarvasmarhát; vö. Lev 27,26. Végül fontos szempont a különbségtételkor, hogy az ~ kérődző-e v. sem, hogy hasított körmű-e v. sem (vö. Lev 11,2–7, ahol a nyúl és a borz – zoológiailag helytelenül – a kérődzők közt szerepel), de ugyanígy az is, hogy milyen nemű (Ter 7,16). – Vallási szempontból nézve: a tiszta és a tisztátalan ~ra vonatkozó előírások szem előtt tartása révén Izr. fiai elkülönültek a többi népektől, és szt.-nek tarthatták magukat (Lev 11,44). Eredetileg egészségügyi szempontok is közrejátszhattak a tiszta és tisztátalan ~ok megkülönböztetésében, de még inkább szerepe lehetett annak, hogy a tisztátalan ~okat (pl. a kígyót) valamiképpen összefüggésbe hozták a démonokkal; ezenkívül vannak köztük dögevők is (pl. dögkeselyű). Végül a szimbolikus értelmezés is belejátszhatott a megkülönböztetésbe (pl. nyúl = termékenység). A Ter 7,8 és 8,20, valamint a Lev 11,1–47 és a MTörv 14,3–20 alapján a következő kép rajzolódik ki: 1. A nagyobb ~ok közül tiszták azok, amelyek kérődzők s egyszersmind hasított körműek (szarvasmarha, kecske, juh s némely antilopfajta; ugyanakkor a teve, a borz, a nyúl és a sertés tisztátalan). – 2. A vízi~ok közül azok számítottak tisztának, amelyeknek uszonyuk/úszólábuk van és pikkelyesek. – 3. A madarak közül mindenekelőtt a ragadozók tisztátalanok; föltehetően azért, mert dögöt (hullát) esznek. – 4. A csúszómászók – azokat, amelyeknek „a lábszáruk fölött combjuk van, hogy szökdécselhessenek” (Lev 11,20–25), vagyis a sáskaféléket nem számítva – mind tisztátalanok (11,41 kk.). – A teremtett világból a szárazföldön élő ~ok állnak az emberhez a legközelebb. Isten ugyanazon a napon teremtette őket, mint az embert (Ter 1,24), de növényekkel táplálkoznak s alá vannak vetve az embernek (1,26–30; 2,20); a vízözön idején ugyanúgy elpusztulnak, mint az emberek (7,21). A bűn által megzavart rend (vö. 9,2 kk.) a messiási időben áll helyre (Iz 11,6–8; vö. Ter 9,2 kk. 15 és Mk 1,13). – Több helyen is szerepel a Bibliában, hogy az Isten gondoskodik az ~okról (pl. Mt 6,26), s az is, hogy az ~okat kímélni, védeni kell (pl. MTörv 22,6 kk.; vö. Mt 18,12 kk.). Ugyanakkor tilos mindenféle ~ kultusz, másfelől az embernek jogában áll az ~ok fölött rendelkezni. A tiszta ~ok táplálékul szolgálnak az ember számára (Ter 9,3; vö. Neh 5,18; MTörv 14,3–20) v. feláldozhatja őket az ember (pl. a juhot, kecskét, marhát, galambot, gerlét); a J (Jahvista) és az E (Elohista) a teremtéstől kezdve ismeri az ~ áldozatot, a P (Papi irat) szerint csak Mózes vezeti be őket (vö. a Vízözön tört.-ével). Mivel azt tartották, hogy a vér éltet, hogy az élet mintegy a vérben „lakik”, a vérre külön törvények vonatkoztak (Ter 9,4–6; MTörv 15,23). Vadászat alkalmával megfogták az ~okat (Péld 7,23; Ám 3,5) csapdát állítva, tőrt vetve (9,8), kötéllel v. hálóval (Iz 51,20); a vízi ~ok kifogásához hálót, varsát (Hab 1,15) v. szigonyt (Jób 40,26) használtak. – Izraelita felfogás szerint az ember ősidők óta foglalkozik ~ tenyésztéssel (Ter 4,2.20), s mielőtt még ekét és szekeret használt volna, tartott igavonó ~ot és felült az ~ (teve, ló, szamár, öszvér) hátára. A hús, a tej és a vaj eledel az ember számára, a gyapjú, a kecske és a teve szőre alapanyagul szolgál a ruházkodáshoz és a sátorkészítéshez; ugyanígy az ~bőröket is ruházatul használja az ember (3,21), v. tömlőt készít belőle. Az ~i hulladék tüzelőül szolgál, a belsőségek (pl. a hal epéje, szíve és veséje) pedig orvosságul. Az elefánt agyarából (díszes) tárgyakat, eszközöket faragnak, a madarakkal eljátszanak (Jób 40,29), megfigyelik a költöző madarak (Jer 8,7) és a többi madár életét is (Zsolt 102,7), a kerteket, mezőket azonban védik tőlük: madárijesztőt állítanak elhessegetésükre (Jer 10,5). Az ~betegségek járványosak (Lev 9,2–9), a különböző fajú ~ok keresztezése tilos (19,19), de még inkább az ~tal való – természetellenes – közösülés (Kiv 22,18); ha az ~ emberre támad és megöli, meg kell kövezni (21,28 kk.). Az ~ eltulajdonításából származó v. az ~ okozta kárt meg kellett téríteni (Ter 31,39; Kiv 21,28 kk; 22,9 kk.). Különleges ~ok behozataláról is olvashatunk a Bibliában (1Kir 10,22; 2Krón 9,21); az ~ok védelméről, a róluk való gondoskodásról szintén (Kiv 23,10 kk.; MTörv 22,1–4; 25,4; Péld 12,10). Olykor az ~ eszköz az Isten kezében a bűn büntetésére (Kiv 7,26 kk.; 8,12 kk.; 10,12 kk.; Lev 26,22; 1Kir 13,18–28; 2Kir 17,25). Bizonyos esetekben – különösen az apokaliptikában – az ~ok az Isten-ellenes hatalom megszemélyesítői (Ter 3; Dán 7; 1Pét 5,8; Jel 9; 13; 16). Máskor emberi tulajdonságok v. különféle típusok jellemzésére szolgálnak (pl. a zerge v. a szarvasünő a bátortalan nőre vonatkoztatva; de vö. Ám 4,1; Lk 13,32). Bizonyos ~ok nevét (pl. galamb) becézésre is felhasználják (Én 2,14), sok személynév eredetileg ~ neve volt (pl. Ráchel = anyajuh; Debora = méh; Zeel = farkas). – A mesebeli ~okra nézve ® keveréklények, ® leviatán, ® sárkány.
