Jézus családfája

Teljes szövegű keresés

Jézus családfája: I. A tények. A szinoptikus ev.-okban 2 helyen is találkozunk ~val (Mt 1,2–17 és Lk 3,23–38), amelyből kiviláglik, hogy Jézus Dávid leszármazottja. Hogy mindkét esetben Jézus törvényes apjának, Józsefnek genealógiájával állunk szemben, azt ma már mondhatni általánosan elismerik az exegéták, de a 2 változat jelentősen eltér egymástól. Csak az Ábrahámtól Dávidig eltelt időbe tartozó nevek esnek egybe (egy kivétellel a gör. szövegben: 3,33); ezenkívül az egyetlen érintkezőpont Sealtiel és Zerubbábel szerepeltetése. Egyébként nemcsak a felsorolt nevek térnek el, hanem az egymást követő nemzedékek száma is különbözik; még József apja is más-más néven szerepel a 2 családfában. Ezek a tények ~nak tört.-i hitelességét meglehetősen kérdésessé teszik, és különféle próbálkozásokhoz vezettek, amelyek a nyilvánvaló ellentmondások megmagyarázására, ill. feloldására irányultak (így pl. sógorházasság v. örökbefogadás stb. feltevésével). Kézenfekvő, hogy az ilyen próbálkozások merőben hipotetikusak. Az a feltevés, hogy Máté – ev.-a koncepciójának megfelelően – Dávid családjának hivatalos családfáját használta fel, Lukács viszont behatóbban ismerte József tényleges rokoni kapcsolatait, szintén nem egyéb, mint feltevés. Sem a Máté-, sem a Lukács-féle családfát nem tekinthetjük Jézus Dávid házából való származása hiteles bizonyítékának. – II. Az irodalmi műfaj. A családfa a genealógiák (® nemzetségtábla) műfajába tartozik, amelyeket egységes stílus és kijegecesedett szerkezet (séma) jellemez. A jellegzetes nemzette igealak a bibliai szóhasználatban nem utal mindig testi leszármazásra. Az ÓSz szerzői a népek közt földrajzi, művelődési és politikai szempontból fennálló kapcsolatokat szívesen állítják elénk genealógiai együvétartozásként (® népek táblája). Ugyanakkor az sem szokatlan, hogy egy és ugyanazon családnak egymástól eltérő genealógiái vannak (vö. pl. 1Krón 2,3–3,4 és 4,1–23; 7,6–12 és 8). Ezek a genealógiák inkább irodalmi termékek, semmint a népi hagyomány szülöttei. Ez ~ra is áll. Annyi bizonyos, hogy már a legrégebbi keresztény igehirdetés is hangsúlyozta Jézus Dávid házából való származását (vö. pl. Mt 22,41 kk.; Róm 1,3; 9,5; 2Tim 2,8; Jel 5,5; 22,16). De innen nem származhat a Mt és Lk tartalmazta hosszú, mesterséges és meghatározott szimbolizáló szándékkal szerkesztett családfa; efféle bonyolult összeállításokat nehéz a prédikációhoz megfelelő anyagul felhasználni. Ezért v. magától Mátétól és Lukácstól valónak kell tekintenünk, v. azt kell feltennünk, hogy már létező írott forrásból vette át őket Máté és Lukács evangélista. A felsorolt nevek – amennyire ez megállapítható – mindkét családfa esetében főleg a LXX-ra vezethetők vissza. Máté Jézus őseit illetően Ábrahámtól a száműzetésig egészében véve a Krónikákra támaszkodott (1Krón 2); az Ádámtól Dávidig élt nemzedékekre vonatkozóan lényegében Lukács is ebből a forrásból merített. Ezenkívül azonban mindkét evangélista felhasználhatott általunk nem ismert munkákat is. Hogy Jézus korában – különösen papi családokban – ismeretesek voltak ilyen családfák, arra kellő számban vannak megbízható adataink (pl. Josephus Flavius, Vita 1 kk.; Contra Apionem 1,16; Euszébiosz, Egyháztörténet 1,7.14; 3,12; 3,19; az utóbbi szöveg szerint Jeruzsálem bevételekor tudták, ki tartozott Dávid házához). – III. Szerkezete és rendeltetése. A) Máté ~ Ábrahámmal kezdődik. 3 – egyenként 2×7 nemzedéket felölelő – ciklusból áll, ezek Izr. fiai történelme 3 időszakának felelnek meg: Ábrahámtól Dávidig, Salamontól a száműzetésig, a fogság végétől a messiási korig. Az 1. ciklusban, amelyben a nevek megegyeznek a Lukács ~ban szereplőkkel (de vö. Lk 3,33), a hetes szám vsz. a másik 2 ciklusban is megszabta a mértéket (Ábrahámtól Dávidig 14 nemzedékkel számoltak; Dávid nevének számértéke is 14); hogy ezt alapul vehesse, Máté Lukácshoz képest a 2. ciklusban Jorám és Uzija között kihagyott 3 nemzedéket, az utolsó ciklusból pedig 8 nemzedéket. Tehát egy bizonyos számszimbolikára épített tudatos kompozícióval állunk szemben; az evangélista nyilvánvalóan arra törekedett, hogy Jézust mint Dávid és Ábrahám leszármazottját állítsa elénk, és tanúsítsa, hogy az Ábrahámnak adott ígéret benne teljesedett be (vö. Gal 3,16), ő az új Dávid (David redivivus), aki a 6×7 nemzedékből álló sor végén a „hetedik sor” (= új szövetség) elején a messiási kort bevezeti, az idők teljességét jelenti. Néhány exegéta szerint a 4 asszonynak (® Támár, ® Rácháb, ® Rut és Urija felesége: ® Batseba) a családfába való beiktatása, – akik vsz. nem mind származtak Izr. népéből – annak jelzésére szolgált, hogy Jézus eljövetele milyen nagy jelentőségű volt a pogány világ számára; de talán Máriának, Jézus anyjának említéséhez is előzményül szolgáltak. – B) Lukács ~ Jézusból indul ki, és visszavezet Ádámig, akit az evangélista közvetlenül Istentől eredeztet. Lukács a gör. szöveg szerint 11×7 nemzedékkel számol (a Vg és néhány lat. kézirat szerint 76, a szír Sinaiticus szerint 75, más lat. kéziratok szerint 72 a nemzedékek száma Lukács ~ban), és részben szintén mesterséges alkotáson alapszik, amely azt akarja tanúsítani, hogy Jézus, aki nemcsak Ábrahámnak, hanem Ádámnak is leszármazottja, nem csupán a választott nép, hanem az egész emberiség tört.-ét teljessé tette és a világ Megváltójaként jelent meg a földön. Jelentős Lk-ban az az összefüggés is, amelyet Lukács az Atya Jézus megkeresztelkedésekor tett tanúsága (3,22) és az általa közölt családfa zárósora (3,38: Jézus Ádám fia, aki az Isten fia volt) közt teremtett; ez a 2 vers egyfajta inclusiót képvisel, és érthetővé teszi, hogy az, akinek emberi eredetét a családfa bemutatja, a szó mélyebb értelmében az Istennek is a fia. – A családfákat tehát nem tekinthetjük tört.-i bizonyítéknak arra, hogy Jézus Dávid családjából származik; sokkal inkább az ősegyh. hitének lecsapódásai és irodalmi megfogalmazásai, ti. hogy Jézusban elérkezett az ígért Dávid-ivadék és a messiáskirály.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages