Kánaán

Teljes szövegű keresés

Kánaán (héb. Kenaan): 1. Kám fia (Ter 9,18; 10,6). – 2. az Izr. fiai által elfoglalt, „tejjel-mézzel folyó” ország (® honfoglalás, ® Ígéret földje). Az ® amarnai levelekben szerepel egy Kinahni nevű ország. A Bibliában – néhány költői részt (Iz 19,18; 23,11; Oz 12,8) nem tekintve – mindig csak az ország szerepel, hacsak nem jelzői értékben: ~ leányai (Ter 28,1), ~ lakói (Kiv 15,15), ~ királya (Bír 4,2.23 kk.) v. királyai (5,19; Zsolt 135,11), ~ népe (Szof 1,11), ~ istenei (= bálványai; Zsolt 106,38). Szívesen magyarázták a nevet az arám-arab kn ’hajlít’ tő an-ra végződő származékaként, ’alföld’ értelemben. E magyarázat képviselői olyan helyekre hivatkoztak, mint a Szám 13,29 (a hettiták, jebuziták stb. a hegyre húzódtak, a kánaániak inkább a tenger partját és a Jordán völgyét népesítették be; vö. Józs 11,3), 5,1 (a kánaániak királyai a tenger mellett, az amoriták királyai a Jordán Ny-i partvidékén laktak) stb. ~ tehát Palesztina lapos részével azonos, a hegyvidéket az amoriták lakták. Ezzel szemben fölhozható, hogy – a) az ’alföld’ értelmű név aligha vezethető le a ’hajlít’ jelentésű kn tőből; – b) a kánaániak a Bibliában sok helyen úgy szerepelnek, mint akik a hegyvidéket v. Palesztina más részeit is lakják (Ter 12,6; 24,3.37; 38,2). M. C. Astour a kn igét a napra vonatkoztatja, amely Ny felé ’hajlik’, és így ’Ny-i vidék’-ként értelmezi ~t (Mezopotámia felől nézve); vö. ® amoriták. Mások inkább a nuzi szövegekből kimutatható, ’bíborszínű gyapjú’ értelmű kinahhu szóból indulnak ki; így a mat kinahhi szerintük a bíborszínű gyapjú (gör. phoiniké) hazáját jelenti; ez az elnevezés eredetileg Föníciára vonatkozott, aztán a Biblia némely szövegében Palesztinára korlátozódott. Ezzel szemben S. Moscati úgy látja, hogy a bíbor kaphatta volna a nevét az országról, de az ország nem a bíborról. II. Amenophisz egy sztéléje É-Szíriából való fogolyként fölsorol 640 kinahnut (= kánaánit), akiket gazdag kereskedőnek tekinthetünk (vö. Iz 23,8; Ez 16,29; 27,3; Oz 12,8 kk.; Szof 1,11; Zak 11,7.11; LXX; Jób 40,30). B. Maisler szerint ~ 1. jelentése a ’kereskedő, kalmár’ lehetett, a ’bíbor’ csak másodlagos jelentés a fő árucikk nevének átvitele folytán. Izr. fiai átvették az elnevezést, és az őslakosokat etnikai hovatartozásuk figyelmen kívül hagyásával kánaániaknak nevezték. Bizonyos körökben hasonló értelemben az ® amoriták elnevezés terjedt el (vö. Ter 15,16), de ez a szóhasználat nem vált általánossá. Hogy Izr. fiai tudtak az etnikai különbségekről, azt nyilvánvalóan tanúsítják pl. az ilyen fölsorolások, mint: kánaániak, hettiták, amoriták, periziták, hivviták, jebuziták (Kiv 3,8.17; 13,5; Bír 3,5; vö. Kiv 33,2; Józs 11,3). Az a tény, hogy a kánaániak e fölsorolásokban mindig az első helyen szerepelnek, az elnevezés gyűjtőnévi jellegével függhet össze.

103. Kánaáni korsó Jerikóból. Kr. e. 16. sz.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages