Misna
Misna (a héb. sanah, ’ismételni, tanítani’ szóból): az ósz-i szentíráshoz, elsősorban a Tórához kapcsolódó szóbeli hagyomány, a ® Talmud alapanyaga. – I. Kialakulása. A mózesi törv. az idők folyamán magyarázatra szorult, s a megváltozott körülményekhez is igazítani kellett. Az írástudók ennek érdekében tett megjegyzéseit a rabbinista iskolákban élő szóban adták tovább. A felgyülemlett anyagot idővel rögzíteni és rendezni kellett, így keletkezett Akiba rabbi (Kr. u. 50–130 k.) és tanítványa, Meir rabbi gyűjteménye. Ezt fejlesztette tovább Jehuda Hanasi rabbi (Kr. u. 135 k.–217 k.), kinek gyűjteménye hivatalossá vált. Vitatott, hogy ő maga írta-e a ~t, de az bizonyos, hogy később kiegészítették. A ~t héb.-ül tanító írástudók a tannaiták. – II. A ~ beosztása. 6 szedarim (a széder, ’rész’ szóból), 63 traktátus, 523 f. és 4187 paragrafus. A 6 szedarim: 1. Zeraim (a föld termékei). 11 traktátus a földművelésről. – 2. Moéd (meghatározott idő): 12 traktátus a szombatról és az ünnepekről. – 3. Nasim (asszonyok): 7 traktátus a házasságról. – 4. Nezikim (károk): 10 traktátus a polgári- és büntetőjogról. – 5. Kodasim (szent dolgok): 11 traktátus az áldozatról és a templomról. – 6. Tohorot (tiszta dolgok): 12 traktátus a rituális tisztaságról és tisztátalanságról. – III. Kiadásai. Az első nyomtatott kiadása Nápolyban 1492-ben jelent meg. – Misna cum Maimonidis et Bartenorae commentariis. Amsterdam, 1698. 1–6 köt. A magánhangzó nélküli héb. szöveget és lat., fordítását kiadta G. Surenhusius. – Lipcse, 1877. Magánhangzós héb. szöveggel és ném. fordítással kiadta A. Sammter, D. Hoffmann. – Mishnayoth. New York, 1964. 1–2 köt. Magánhangzós héb. szöveggel, angol fordítással, kommentárral és mutatóval kiadta P. Blackman. – Sissah sidré Misnah. Tel Aviv, 1958. 1–6 köt. Kiadta S. Alback, H. Yalon.
