Szeleukidák
Szeleukidák: a Nagy Sándort követő ® diadokhoszok egyik dinasztiája. Nevüket az 1. uralkodóról kapták. Kr. e. 312–264 között uralkodtak Szíriában és gyakran beavatkoztak Palesztina sorsába is. – 1. I. Szeleukosz Nikátor (ur. Kr. e. 312–281): eredetileg Nagy Sándor seregének volt a vezére. Babilon (Kr. e. 312), majd Szíria (Kr. e. 301: az Ipszosz melletti csata) satrapája lett; Kr. e. 305/4: királyi címet vett föl, és a hellén városok már életében istenségnek kijáró tiszteletben részesítették. Dán 11,5: az egykori vezérek egyike, aki még Dél királyánál „is erősebb lesz, s hatalmasabb birodalmat szervez, mint a többi ország”. – 2. I. Antiokhosz Szótér (ur. Kr. e. 281–261): I. Szeleukosz fia. – 3. II. Antiokhosz Theosz (ur. Kr. e. 261–246): I. Antiokhosz fia; feleségül vette az egyiptomi királylányt, Bernikét, s első felesége, Laodike, valamint ennek fia – Bernikével együtt – megölte (11,6). – 4. II. Szeleukosz Kallinikosz (ur. Kr. e. 246–226): II. Antiokhosz fia. Bernike meggyilkolása miatt háborúba keveredett Egyiptommal (III. Ptolemaiosszal; 11,7–9). – 5. III. Szeleukosz Keraunosz (ur. Kr. e. 225–223): II. Szeleukosz fia; mielőtt Egyiptom ellen vezetett sikeres bosszúhadjáratát befejezte volna, megölték (vö. 11,10). – 6. III. Nagy Antiokhosz (ur. Kr. e. 223–187): II. Szeleukosz fia; először vereséget szenvedett Egyiptommal szemben Raphiánál (Kr. e. 217), de végül győzelemre vitte az Egyiptom elleni harcot. Egyiptom királya, V. Ptolemaiosz feleségül vette Nagy Antiokhosz lányát, Kleopátrát (11,13–17). Vállalkozásait a róm.-ak meghiúsították (11,18). Egy Elám ellen vezetett hadjárat során halt meg (11,9). Az egyiptomi hadjárat idején Júdeában létrejött egy gör.-ökkel rokonszenvező párt (11,14–16). 1Mak 1,10: IV. Antiokhosz apjaként említi. – 7. IV. Szeleukosz Philopator vagy Szótér (ur. Kr. e. 187–175): apjával ellentétben teljhatalmában keményen bánt azokkal a zsidókkal, akik nem a gör.-ökkel rokonszenvező párthoz tartoztak. Az ő uralma alatt történt, hogy Héliodorosz kirabolta a Templomot; az Oniász és Simon közti ellenségeskedés szintén erre az időre esett (Dán 11,20; 2Mak 3,1–4,7). – 8. IV. ® Antiokhosz Epiphanész, III. Antiokhosz fia (ur. Kr. e. 175–164). – 9. V. ® Antiokhosz Eupator, IV. Antiokhosz fia (ur. Kr. e. 164–162). – 10. I. ® Demetriosz Szótér, IV. Szeleukosz fia (ur. Kr. e. 162–150). – 11. ® Alexander Balasz, IV. Antiokhosz állítólagos fia (ur. Kr. e. 150–145). – 12. II. ® Demetriosz Nikánor, I. Demetriosz fia (ur. Kr. e. 145–140); ® pártusok. – 13. VII. ® Antiokhosz Szidetész, I. Demetriosz fia (ur. Kr. e. 139/8–129). – Az ÓSz-ben nem szerepelnek a következők: – 14. II. Demetriosz Nikánor (másodszor; ur. Kr. e. 129–125). – 15. V. Szeleukosz, II. Demetriosz fia (ur. Kr. e. 125). – 16. VIII. Antiokhosz Grüposz, II. Demetriosz fia (ur. Kr. e. 125–113). – 17. IX. Antiokhosz Züszinekosz, VII. Antiokhosz fia (ur. Kr. e. 113–95). – VIII. és IX. Antiokhosz fiai viszálykodtak a trón körül. Kr. e. 83: az ország Örményország királya, Tigranész kezére került. Miután a róm.-ak Tigranészt félreállították, végül még XIII. Antiokhosz Asziatikosz uralkodott (Kr. e. 69–64) a róm.-ak felügyeletével. Kr. e. 64: Szíria róm. provincia lett.
184. A szeleukidák birodalma. Kr. e. 198-ban
