Szichem
Szichem: kánaáni város Efraim hegyén az Ebal és a Gerizim hegye között (vsz. a héb. sekem ’nyak’ elnevezés; értsd: a város hasonlít a két váll között a nyakhoz), fontos közlekedési csomópont Palesztina középső részén, ősi kultikus hely (Ter 12,6; 35,5; Bír 9,37: szt. terebint, ill. tölgy; 9: Baal-Berit temploma); a Kr. e. 19. sz.-tól az egyiptomi szövegekben és az ® amarnai levelekben is szerepel. A pátriárkák közül Ábrahám és Jákob tört.-ében találkozunk vele a hivviták városaként (Ter 34; a LXX olvasata: horreusok = hurriták; a lakosok körülmetéletlensége valóban nem szemita népcsoportra utal). A 34. f. mellett az a körülmény, hogy Józs nem említi ~ bevételét, valamint a régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy az Ígéret földjének elfoglalásakor (® honfoglalás) már éltek itt Izr. fiai közül való családok, nemzetségek. Ezek nem élték át az Egyiptomból való kivonulást. Az ő múltjuknak megfelelően lett most ~ Izr. kultikus központja (Józs 24), ahol a szövetség ünnepét megülték (MTörv 27), továbbá az É-i törzsek fővárosa. Abimelek itt tett kísérletet a királyság megszerzésére (Bír 9). Jerobeámot is ~ben kellett volna Dávid országának királyává kikiáltani; ehelyett azonban a megoszlás színhelyévé vált (1Kir 12). ~ lett az ország É-i részének székhelye (1Kir 12,25). Attól kezdve, hogy a király a szamariai Tircában székelt, ~ háttérbe szorult. Az első ásatások (1913/14, 1926, 1928, 1931, 1934) során felszínre került leletek közül a fontosabbak: 2 városkapu, ciklopszfalak (kb. Kr. e. 1600-ból), templom, 2 agyagtábla óbabilóniai ékírásos felirattal, mészkőtábla protoalfabetikus felirattal (kb. Kr. e. 1500-ból). A város tört.-éről teljes képet csak a G. E. Wright vezetésével folyt ásatások (1956–64) eredményei nyújtanak. A legrégibb település Kr. e. 4000 k. keletkezhetett. A hikszoszok korának második felében (Kr. e. 1650–1550) újabb ciklopszfalak épültek, és ebből az időből való az ÉNy-i kapu is. Az udvar jellegű templom területén egy erődtemplom épült, nem kánaáni templom mintájára. (Ilyen templomot csak Megiddóból ismerünk.) Kr. e. 1550–40: Egyiptom uralma alá került a város, majd kb. egy évszázadig lakatlan lehetett. Kr. e. 1450–25: újra benépesült, helyreállították a városkapukat, a templom is újjáépült, eredetibb kánaáni stílusban. Izr. fiai az Ígéret földje elfoglalásakor nem rombolták le, csak a Kr. e. 12. sz.-ban (Abimelek); a Kr. e. 10. sz.-ban visszatért az élet, de a sz. vége felé újabb pusztításnak eshetett áldozatául (Sisák?). A Kr. e. 9. sz. végén v. a Kr. e. 8. sz. elején gabonasiló épült a templom helyébe; a szentély átkerülhetett Bételbe. Kr. e. 724/723: az asszírok lerombolták. Nagy Sándor idejétől újra felépültek a bronzkori falak, Kr. e. 107: I. Johannesz Hürkánosz véget vetett a város életének. Az új róm. város kissé távolabb épült fel, és a Flavia Neapolis nevet kapta; ez a név él tovább a mai Nablusban. A régi ~ Tell Balatában keresendő.
187. Szichem
188. Kultikus emlék Szichemből. Kr. e. 12. sz.
