amarnai levelek
amarnai levelek: a Tell-el-Amarnában (az egykori Ahet-Aton romjai) talált ® osztrakonok gyűjtőneve. A mai Tell-el-Amarnában tárták fel IV. Amenhotep fáraó (ur. Kr. e. 1364–1347) székhelyének romjait. Hogy a 2. dinasztia idején roppant tekintélyessé vált Ámont háttérbe szorítsa és a neki kedves Aton napisten tiszteletét előmozdítsa, IV. Amenhotep, aki a nevét is Ehnatonra (’Aton fénye’) változtatta, a székhelyét Thébából áthelyezte egy új városba, amelynek az Ahet-Aton (’Aton fényárban úszó hegye’) nevet adta. Halála után feledésbe merült az új vallás és maga IV. Amenhotep is. 1887: a királyi palota romjai közt a beduinok rábukkantak III. Amenhotep (ur. Kr. e. 1402–1364) és fia, IV. Amenhotep irattárára. Innen egyebek közt előkerült 349 olyan levél, amelyet az elő-ázsiai (babiloni, asszír, hettita stb.) királyok, a szír és palesztinai városállamok uralkodói váltottak a fáraókkal, továbbá 9 olyan levél (másolatban), amelyet a két fáraó íratott Babilónia és Arzava királyának, ill. kánaáni és szíriai vazallusaiknak. E levelek fontos források Elő-Ázsia, különösen Kánaán Kr. e. 15–14. sz.-i tört.-ére, földrajzára, műveltségére és nyelvére vonatkozóan. Kiderül belőlük, hogy az ® akkád nyelvet nemzetközi érintkezésben még Egyiptomban is használták. Az akkádul írt levelekhez készített kánaáni széljegyzetekből (glosszákból) kiderült, hogy a ® héber nyelvet Izr. fiai nem magukkal vitték, hanem az Ígéret földjének elfoglalásakor Kánaánban talált népektől vették át (az ugariti leletek is igazolják e föltevést). Fontos néprajzi és politikai adalékokkal is szolgálnak az ~: az ország számos városállamra tagolódott, ezek uralkodói magukat királyoknak nevezték (bár a fáraóval szemben csak ritkán), és állandóan viszálykodtak. Szerepel a levelekben Büblosz, Bejrut, Szidon, Tírusz, Akkó, Askelon, Megiddó, Gézer, Lachis és Jeruzsálem királya, és szembeötlő, hogy a palesztinai „királyoknak” csaknem a fele nem szemita nevű. Politikailag Kánaán egyiptomi uralom alá tartozott (a vazallusok fölött felügyeletet gyakorló biztosoknak és tiszteknek Gáza és Joppe volt a központjuk), de némelyik városállam megkísérelte, hogy lerázza az egyiptomi igát; mások segítségért folyamodtak a fáraóhoz a hettitákkal és más rájuk törő népcsoportokkal szemben.
