arámok
arámok: nép, amelynek legrégibb tört.-ét még homály borítja. Ám 9,7 szerint ® Kirből származnak. Ha ez a Kir azonos Arábia É-i részével, Kaldu (® káldeusok) hazájával, akkor Ám közlése egybevág a Ter 22,21 kk. genealógiájával, amely szerint Aram apja, az ~ ősatyja Keszed (Kaldu) és Kenuel egyaránt Nachor fiai, így testvérek. Lábán is arám volt (25,20), sőt a MTörv 26,5 még Jákobot is arámnak mondja. Ebben az összefüggésben van szó az ÓSz-ben Aram-Naharaimról (a két folyam Arámjáról), a Tigris és az Eufrátesz felső folyása közti területről, a Balich, valamint a Habur folyók és mellékfolyóik vidékéről (Ter 24,10; 1Krón 19,16; Zsolt 60,2; ® Paddan-Aram). Némelyek azt gondolták, hogy az ~ tört.-e nagyon messze múltig nyomon követhető (Naram-Szin-i fölirat), de még mindig bizonytalan, hogy a Kr. e. 12. sz.-nál régebbi időkig vissza lehet-e nyúlni. Annyi bizonyosra vehető, hogy Kr. e. 2000 k. a mezopotámiai területen, először az Eufrátesz középső folyása mentén, majd Mezopotámia D-i részén is föltűnt egy népcsoport, amelynek személynevei Ny-i szemita eredetre mutatnak (® szemiták); ez a népcsoport tekinthető a később Palesztinában és Szíriában megjelent ~ első előfutárának. A Kr. e. 12. sz.-i asszír föliratok említenek aramu-törzseket, amelyek a Szír–arab-pusztából benyomultak az asszír kultúrterületre, mégpedig ahlamé (’szövetséges’) néven. Nagyobb állam alapításáig nem jutottak el; kisebb államokat is csak a Kr. e. 1. évezred elejétől alapítottak. – A szíriai arám államok közül az ÓSz-ben szerepel: – 1. Coba Antilibanon és a Szír–arab-puszta között és a Beka-völgyben a Libanon és az Antilibanon között. Úgy látszik, hogy a szír belföldön messze É-ig kiterjeszkedő ~ egyfajta fönnhatóságot gyakoroltak. Ismert Hadad-Ezer király Rechob fia, akit Dávid legyőzött (2Sám 8,3–5.7 kk.). 8,8 említi Berotai városát (ma Beretan) és Betachot. Dávid óriási mennyiségű bronzot zsákmányolt e városban. A rézben, bronzban való gazdagság magyarázhatja az ország arám Coba (’vöröses’) és gör. Khalkisz nevét. Dávid egy másik győzelméről a 10,6–19 tudósít; ugyanitt a cobai ~ szövetségesek a Bet-Rechob-i és a maachai ~kal. – 2. A Bet-Rechob-i ~ (10,6) kis állama az Adzslun K-i szélénél, az ammoniták területe mellett feküdt. Szám 13,21: Rechob nevű város a Hamatba vivő út elején; Bír 18,28: Bet-Rechob völgye. – 3. A maachai ~ (2Sám 10,6; Józs 13,11) állama Merds-Ajan vidékén terülhetett el a Libanon D-i sarka és az Antilibanon között. Ismeretes egy Abel-Bet-Maacha nevű város, amely korábban Izr. fiai kezében volt (2Sám 20,14–22), később azonban Benhadad elhódította (1Kir 15,20), III. Tiglat-Pilleszer pedig Asszíriához csatolta (2Kir 15,29). – 4. A gesuri ~ a maachai ~ szomszédságában éltek, valahol a Golan É-i végénél. – 5. A damaszkuszi ~ átmenetileg Dávid uralma alá kerültek (2Sám 8,5); államuk talán csak a régi Damaszkusz városállam területére korlátozódott. Eljada fia, Rezon föllázadt Hadad-Ezer király ellen, megszerezte magának a hatalmat, és mint Damaszkusz királya Salamon uralma idején ellenséges volt Izr.-lel szemben (1Kir 11,23–25); ő volt a vezére az arám függetlenségi harcoknak. Benhadad idejében Damaszkusz volt egész Szíriában a legnagyobb hatalom és hosszú ideig fő ellensége D-en Izr.-nek és É-on Asszíriának. Hazael elfoglalta az egész Jordánon túli területet, egészen az Arnonig. Damaszkusz állandóan fokozódó hatalma ellen már kb. Kr. e. 800-tól hadakozott Asszíria. Miután az asszírok meghódították Bábelt, és a két fronton folyó harcnak vége szakadt, minden erejükkel Damaszkusz ellen fordultak. III. Tiglat-Pilleszer Kr. e. 738: az arám területet Asszíriához csatolta, és Kr. e. 734: Damaszkuszt is elfoglalta (® Hamat). Az asszírok politikai győzelmével szemben az ~ nagy kereskedelmi hatalomra tettek szert Asszíriában, ezt tanúsítja az is, hogy az ® arám nyelv lett ott a kereskedelmi nyelv, s később világnyelvvé fejlődött. Ugyanez történt Babilóniában is: a kaldeusok (Kaldu) arámosították a birodalmat, és az újbabilóniai dinasztiával politikailag is uralkodtak felette.
10. Arám íjász. Dombormű Kapara arám uralkodó gázai (Tell Halaf) palotájából. British Museum
