Ciprus (hely)
Ciprus (hely): sziget a Földközi-tenger K-i részén. Kb. Kr. e. 1200-ig Alasziának, majd Küprosznak nevezték. Héb. Elisah, a Ter 10,4; 1Krón 1,7 úgy említi, mint Jáván fiát (vagyis mint a gör. szigetek egyikét). Lakói kittim v. kittijim néven szerepelnek (Ter 10,4; 1Krón 1,7; Iz 23,1.12; Ez 27,6), amely nevet az ugariti forrásokból is ki lehet mutatni, ha nem is minden kétséget kizáróan. A ~ név az ÓSz-ben először a 2Mak 10,13: fordul elő. Akkoriban a sziget a Ptolemaioszok birodalmához tartozott. Kr. e. 168: átmenetileg IV. Antiokhosz Epiphánész birtoka volt (4,29; 10,13; 12,2), Kr. e. 58: a róm.-ak foglalták el. Először császári, majd szenátori tartomány lett, prokonzul kormányozta (vö. ApCsel 13,4–12). Zsidók is laktak ~on (1Mak 15,15–23); innen származott Barnabás (ApCsel 4,36 kk.) és Mnázon (21,16). A kereszténység a Jeruzsálemből ide menekült keresztények révén terjedt el (11,19 kk.). Első missz. útja alkalmával Pál és Barnabás is meglátogatta (13,4–12), később Barnabás Márkot vitte magával, amikor ~ba hajózott (15,39). A Biblia két ~i várost említ: Szalamiszt és Páfuszt. – Francia és ~i régészek 1946 óta tanulmányozzák Enkomi romjait; Enkomit úgy lehet tekinteni, mint a mükénei idő (Kr. e. 14–12. sz.) fővárosát. A feliratok arra vallanak, hogy ~on nem a mükénei, hanem a minószi nyelvet használták, s ez a föníciai és a gör. ábécé mellett egészen a hellenista időkig fennmaradt.
