eunuch
eunuch: 1. olyan férfi, aki születésétől (Bölcs 3,14. Mt 19,12) v. szándékos beavatkozás (® herélés) következtében képtelen a házasságra (vő. Sir 20,4; 30,20). – 2. kamarás, az ókori K fejedelmi háremeinek felügyelője. E feladatra és a gyermekek nevelésére csakis ~okat alkalmaztak (Eszt 1,10; 2,3.14; 4,4; vsz. Dán 1,3.7). – 3. tágabb értelemben a király bizalmasa, a szó eredeti értelmétől függetlenül. Így ~nak nevezték Potifárt, jóllehet családja volt (Ter 37,36; 39,1. vö. 40,2), valamint Jeruzsálemben a király bizalmi embereit (1Kir 22,9; 2Kir 8,6; 26,11; 24,12.15 vö. ApCsel 8,27) és a hadsereg legfőbb tisztjeit is (2Kir 25,19) ® rabsaké. – 4. lelki értelemben azok, akik „a mennyek országáért” lemondanak a házasságról (Mt 19,11).
