földművelés
földművelés: I. Palesztinában igen messze múltba nyúlik vissza a letelepedett életmód és a városépítés (® város); ez azzal függ össze, hogy nagyon régóta művelték a földet. Olyan települések, mint Jerikó és Enan (Én-Mallaha) tanúsítják: a vadászó és gyűjtögető életmódról a javak megtermelésére a korai csiszolt kőkorban (neolitikum) térhettek át Kr. e. 8000 és 7000 között. A kőrézkorban (kalkolitikum: Kr. e. 4000–3000) maguk a Tell Abu Matar telepesei is ~ből élhettek a Negeben Beerseba mellett. A felszínre került sok, részben már ® téglából épült ® gabonaraktár arra enged következtetni, hogy a korai bronzkorban Jerikóban, Aradban virágzó ~ folyt. Ezzel párhuzamosan a korai bronzkor végétől irtották az erdőket, hogy minél több szántóföldhöz jussanak. A királyok korában Bet-Semes valósággal központja volt az olaj- és szőlőtermelésnek. Külön figyelmet érdemel a II. Jerobeám korából való hatalmas gabonaraktár Megiddóban. Jellegzetesen paraszti környezetet mutatnak az ásatások során felszínre került leletek Jézus korában Názáretben is. – II. A fő termények a Biblia tanúsága szerint a gabona, a bor és az olaj (MTörv 7,13; Neh 5,11; Oz 2,8). A Gézerben talált ® naptár szerint a szept./okt. és az okt./nov. hónapokat az olajbogyó leszüretelésének szentelték; nov./dec. és dec./jan. hónapokban volt a vetés ideje; jan./febr. és febr./márc. hónapokban hüvelyeseket, zöldségfélét vetettek, termesztettek; márc./ápr. hónapban a lent nyűtték ki; ápr./máj. volt az árpa aratásának ideje; máj./jún. hónapban a búzát és a tönkölyt takarították be, jún./júl. és júl./aug. hónapban a szőlőt szüretelték le; aug./szept. hónapban volt az ún. nyári gyümölcsök (füge stb.) szüretje. Az Ígéret földjének elfoglalásával Izr. fiai a nomád életmódról áttértek a ~re; ez mind társadalmi, mind vallási téren gyökeres változásokkal járt együtt. Egyebek közt a ~sel összefüggő kánaáni ® ünnepeket is átvették, de beépítették őket az üdvösség tört.-ébe, így új értelmet kaptak.
