gimnázium
gimnázium (gör. gümnosz ’ruhátlan’ szóból): eredetileg nyitott, később zárt térség, ahol sportpályák (® pálya), csarnokok és vízmedencék álltak a fiúk és férfiak rendelkezésére. A gör. intézmény a róm.-ak körében alig terjedt el. A jól megépített ~ban az ifjúságnak külön helyisége (ephebeion) volt, a ~ többi részét a felnőttek használták. Az atléta- és gyakorlóiskolák állami felügyelet alatt álltak, és csak engedéllyel működhettek. Bár a zsidók ellene voltak e pogány intézménynek, Jázon főpap engedélyért folyamodott Szíria királyához, hogy Jeruzsálemben is épülhessen, ill. működhessen ~ (1Mak 1,14; 2Mak 4,9–14). Minthogy a sportot meztelenül űzték, a hitükben gyenge zsidók igyekeztek a ® körülmetélés nyomaitól szabadulni (1Mak 1,15). – 1Tim 4,8: a test gyakorlása kevés haszonnal jár, az istenfélő élet mindent megér.
62. Egy gimnázium alaprajza. Eiszodosz = bejárat. Prodomosz = előtér. Sztoa = oszlopcsarnok, melyben esős időben folytak a gyakorlatok. Aülé = birkózóiskola. E = Epheibeion = az ifjak területe. E' = Exedra = előadóterem. Diodosz = átjáró a férfiak csarnokába. Paradromisz = futópálya. Xüsztosz = a dobógyakorlatok csarnoka. Sztadion = versenypálya
