gyűrű
gyűrű: Karika alakú ékszert az ujjukon, a lábukon, a karjukon (® karperec), az orrukban és a fülükben viseltek az ókorban Lábkarikákat férfiak és nők egyaránt viseltek a kései bronz-, ill. a vaskortól fogva; az ÓSz-ben ekes a lábkarika héb. neve (Iz 3,18). Az orrkarika is kedvelt ékszer volt, héb. neve: nezem és hah (Ter 24,22.30.47: egy fél sékel értékű arany orrkarika, ajándék Rebekkának; Iz 3,21; Ez 16,12: Jahve menyasszonyának, Jeruzsálemnek ékességül); arra is felhasználták, hogy valakit megfosszanak szabadságától (2Kir 19,28; Iz 37,29; Ez 19,4.9 stb.). Anyaga a legtöbbször arany, de más fémből is készülhetett. Lehetséges, hogy az ásatások során felszínre került karikák jó része orrkarika volt, nem fülbevaló. Az ÓSz-ben a fülbevaló héb. neve éppúgy nezem volt, mint az orrkarikáé, de nevezték agilnak (Szám 31,50: a midianitáktól zsákmányolták; Ez 16,12: Jahve menyasszonyának, Jeruzsálemnek ékességül) és netifotnak is, ami a. m. ’kis csepp, cseppecske’, így föltehető, hogy gyöngyből v. hasonlóból volt; arany fülbevalót a midianitáktól zsákmányoltak (Bír 8,26). ~t (héb. tabbaat) férfiak és nők egyaránt viseltek (Kiv 35,22 és Szám 31,50: aranyból); a nők ékszerként (Iz 3,21), a férfiak inkább pecsét~nek (Ter 41,42); a pecsét~t sokszor egyszerűen ® pecsétnek nevezték (pl. Ag 2,23: az eredetiben).
