hadifogoly
hadifogoly: Az ókori K-en a durva szokások lehetővé tették a foglyul ejtett férfiak megcsonkítását (Bír 1,6; Jer 52,11), megölését (Szám 31,7; MTörv 20,13 kk.; 1Kir 20,39 stb.) és a feldarabolását is (Józs 10,26 kk.; 1Sám 17,54; 31,9). A hadifoglyot később ® rabszolgának is el lehetett adni (1Mak 3,41). Egyébként a saját népükből valókat Izr. fiainak nem volt szabad rabszolgának eladniuk (MTörv 24,7; Lev 25,42 kk.; 2Krón 28,8–15). A nők és a gyerekek a győztesek zsákmányai lettek (Bír 5,30); nemegyszer előfordult, hogy felnyitották a várandós anyák hasát és a csecsemőket is megölték (2Kir 8,12; Iz 13,16; Oz 10,14; Ám 1,13; Zsolt 137,8–9); még saját népük körében is (2Kir 15,16). A MTörv 20,10 kk. megkísérli a ® háború humanizálását; ha egy város megadta magát, akkor lakosai életben maradhattak, csak adófizetésre és robotra kényszerítették őket. A 20,12 kk. igazolja a régi szokásokat. A Lachis ostromát (Kr. e. 700 k.) ábrázoló relief szerint Szancherib foglyul ejtett asszonyokat hurcolt el. ® száműzetés.
65. III. Ramszesz halotti templomában négy nép fiai láthatók egy reliefen hadifogolyként. Balról jobbra: líbiai, szemita, hettita, filiszteus, szemita
