korsópecsét
korsópecsét: A vaskorból, de néha még korábbi időből kerültek felszínre olyan tárolásra használt, nagy cserépkorsók (ritkábban kisebb korsók is), amelyek fülén pecsétlenyomat látható v. esetleg csak (többnyire a kiégetés előtt) belekarcolt jel. Külön sajátosságot képviselnek az ed-dzsibi bekarcolt feliratok. Maguk a pecsétnyomók rendszerint kőből voltak, bár fából valót is ki lehet mutatni. Ilyen módon megjelölt korsófüleket csaknem minden palesztinai ásatáskor találtak a régészek, a legtöbb mégis Júdeában került felszínre; nemcsak számban, hanem típusban is. – 1. A 2. vaskorból ismert ún. magánpecsétek 2 elemből összetevődő nevet tartalmaznak (x [fia] y-nak), amely feltehetően a nagy tároló korsó készítőjét jelöli, bár nagybirtokosok, királyi tisztségviselők nevére is gondolhatunk. A fazekascsaládokra v. az egyes fazekasokra a különféle bekarcolt jelek utalnak. Az állandóan visszatérő kevés forma alapján esetleg arra is lehet következtetni, hogy a kézműveseknek már a 2. vaskorban volt valamiféle céhszerű szervezetük (R. de Vaux). – Több mint 20 júdeai lelőhelyről mintegy 800 ún. királyi ~ ismeretes. A felirat azt tünteti fel, hogy a korsó a királynak készült, ill. hogy a király a tulajdonosa a korsónak (lmlk). A felirat 2 része közt v. egy „négyszárnyú” szkarabeusz áll v. egy „négyszárnyú” napkorong. A lelőhelyek és az írás alapján arra lehet következtetni, hogy a szkarabeuszos ~ek a Kr. e. 8. sz.-ból valók, a napkorongosok a Kr. e. 7. sz. és a fogság közti időből. A pecsétet többféleképpen értelmezik. Az a feltevés látszik nagyon valószínűnek, hogy a tároló korsók a júdeai erődök (lelőhelyek) ellátására szolgáltak. Elsősorban olajat, esetleg bort v. gabonát szállíthattak bennük a királyi birtokról, a koronabirtokról (a 4 helység neve a pecséteken). A szkarabeuszos pecsétek kapcsolatba hozhatók a Ny-i határnak az asszírok elleni védelmével, amely Hiszkija nevéhez fűződik; azok a pecsétek viszont, amelyeken „szárnyas” napkorongok láthatók az É-i határ biztosításával, Jozijának az egykori É-i országrész ellen indított támadásaival vannak összefüggésben (így P. Welten). Más értelmezések az adózással, a királyi fazekassággal v. a királyi mértékegység-rendszerrel hozzák kapcsolatba a ~eket. A fogság előtti időből még rozettás és körkörös ~ek is maradtak fönn. A kb. 10 literes ed-dzsibi korsók, amelyek fülén bekarcolt felirat (különféle személynevek) látható, K. Galling szerint kihelyezett katonai egységek ellátására szolgáltak, és nem kapcsolhatók össze a borkivitellel (ahogy J. B. Pritchard vélte). – 2. A fogság utáni időből más júdeai helységeken kívül különösen Ramat-Rahélben találtak jelentős számú ~et. Egy csoportjukon a perzsa tartomány neve olvasható: Jehud = Júda (kiírva jhud, de rövidítve is: jh, jhd). A jhd jelzésű ~ek egy részén egy kiegészítő kör jelzés is látható. További ~ek a perzsák, később pedig a Ptolemaioszok által előírt beszolgáltatással kapcsolatosak, s így a Kr. e. 4. és 2. sz. közti időből keltezhetők. A Templom javára kötelező beszolgáltatás emlékei azok a nyilván korábbi ~ek, amelyeken ötágú csillag (pentagram) ágai közt Jeruzsálem betűi (jrslm) láthatók. A ptolemaioszi időből olyan ~ek is kerültek felszínre, amelyek az egykori É-i országrészből (Szichem) valók. A nagy amforák fülén, amelyekben a Kr. e. 2. sz.-ban főleg Rodosz szigetéről Palesztinába bort szállítottak, gör. felirat látható.
112. Óhéber feliratos korsópecsétek. 1-2: királyi pecsét Hebronból és Szifből
