láda
láda, bizonyság ládája, frigyláda, Isten ládája, Izrael Istenének ládája, Jahve ládája, szent láda, szövetség ládája, tanúság ládája (a Káldi-fordításban ugyanezek a kifejezések szekrény szóval): az ÓSz fontos kultikus tárgya. – 1. A tört.-i kv.-ekben a Jordánon átkeléskor azok vezették Izr. fiait, akik a ~t vitték (Józs 3); Jerikó meghódításakor szintén a ~ hordozói haladtak az élen (6,6–14). Ezek a részletek irodalmi szempontból minden bizonnyal összefüggenek a Sám és az 1Kir tartalmazta elbeszélésekkel. Ezek szerint a ~ Silóban a templomban volt felállítva (1Sám 3,3; 4,4) és Éli papi családja viselte gondját. Háborús veszedelemben a csatatérre vitték (4,3–10); a filiszteusok zsákmányul ejtették (4,11–22), és győzelmi jelvényként a saját templomukba vitték, hogy ott a maguk istene, Dágon mellett helyezzék el (5,1–3), de a ~ balszerencsét hozott rájuk (5,4–12), ezért 7 hónap elmúltával azt határozták, hogy visszaküldik (6,1–12). Így a ~ Bet-Semesbe került, s ismét bajt idézett elő (6,13–20). Innen tehát, mivel Silót közben lerombolták Kirjat-Jearimba vitték, és itt egy bizonyos Aminadab házában helyezték el (6,21–7,1). Dávid később Jeruzsálembe vitette (2Sám 6,1–5); minthogy ismét bajba sodorta azokat, akik vitték, egy filiszteus házában helyezték el (6,6–11). Végül azonban mégis a helyére, Dávid városába került (6,12–23; 1Kir 3,15; vö. Zsolt 132,1–8). Innen is elkísérte Izr. fiainak seregét az Ammon elleni hadjáratra (2Sám 11,11). Miután Salamon felépítette a ® jeruzsálemi templomot, a ~ a szentély hátulsó részében kapott helyet (1Kir 6,19; 8,1–9). 1Sám 14,18 nehezen illeszthető bele a ~ról szóló elbeszélésbe, ezért a LXX ~ helyett efodot szerepeltet (ugyanígy a magyar fordítás is); vö. 14,3: Achija viselte az efodot. Bír 20,27: a ~ Bételben. – Azután, hogy a szentély hátulsó részében felállították, a ~ csaknem teljesen eltűnt az ósz-i hagyományból. Jer 3,16: a messiási időben Izr. fiai nem fogják sajnálni, hogy elveszett és nem is készítik el újra. Egy későbbi hagyomány (2Mak 2,4–8) szerint Jeremiás Kr. e. 587: Nebo hegyére vitte egy barlangba, amelynek eltorlaszolta a bejáratát; ha az Isten egybegyűjti a népet és megkönyörül rajta, akkor az Úr kinyilvánítja a rejtekhelyet. A Jel 11,19: a ~ láthatóvá vált Isten mennyei templomában. Az idézett helyek alapján némelyek arra gondolnak, hogy félelmet keltő háborús szentélyt (palladium) kell feltételezni (a Szám 10,35 kk. tartalmazta régi dal ezt a feltevést látszik támogatni), amely egy bizonyos, talán kánaáni eredetű papi családnak (® Éli) volt a birtokában; egy ideig nagyon kedvelték, de amikor Cádok családja háttérbe szorította Éli családját, akkor feledésbe merült. Így vélekednek azok a modern kritikusok, akik orákulumként (Schwally, Smend, Nowack stb.), ill. Isten üres trónjaként (Meinhold, Dibelius) képzelik maguk elé a ~t. J. Morgenstern a beduinok qubbejéra hivatkozik; ez egy sátorszerű törzsi palladium volt, amelyet teveháton szállítottak. Arra vonatkozóan, hogy a ~ milyen volt, az idézett helyekből alig lehet valamit is kikövetkeztetni; lehetett vállon is, szekéren is vinni; Salamon Templomában 2 ® kerub állt mellette, amelyek szárnyaikat terjesztették fölé. – 2. A ~ a későbbi törvényhozás kv.-eiben: MTörv 10,1–5: a ~t Jahve parancsára Mózes készítette a törv. tábláinak; 31,25 kk.: miután Mózes leírta a törv.-t úgy rendelkezett, hogy tegyék a ~ mellé bizonyságul. A papi törv.-ben a ~t isteni parancsra Mózes készítette; a szt. sátorban állt (Kiv 25,10–22; 26,33 kk.). A 37,1–9 a ~ leírását tartalmazza: 2,5×1,5×1,5 könyök nagyságú volt, akácfából készült, kívül-belül beborították arannyal és arany pártázattal vették körül. Két oldalán volt 2–2 karika, ezekbe illesztették bele az akácfa rudakat. A ~ban helyezték el a törv.-t, pontosabban a 2 kőtáblát (40,20 és 1Kir 8,9 = 2Krón 5,10 polemikus éllel); a Zsid 9,4 szerint a ~ még egy mannával tele korsót is magában foglalt (Kiv 16,33) és Áron vesszeje (Szám 17,10) szintén a ~ban kapott helyet. A ~ tetején arany fedőlap volt (® engesztelés helye), amelybe 2 kerub volt belevésve. Mindamellett: „Az adatok… nem olyanok, hogy biztonsággal rekonstruálhassuk a ládát” (Nötscher). Ha megkísérelték is rekonstruálni, a rekonstrukciónak aligha van értelme, amikor jogosan feltehető, hogy a leírásban teol.-i okoskodások érvényesültek, különösen a fedőlap vonatkozásában. Az először előtérbe került felfogással szemben, hogy ti. a ~ népies háborús szentély lehetett (Jahve szabaoth), a papi hagyomány inkább a szerepét emelte ki: az a hely, ahol Jahve megnyilatkozott.
