moábiták
moábiták: Izr. fiaival legközelebbi rokonságban álló törzsszövetség. A Ter 19,30–37 Lót egyik fiát mondja a ~ ősatyjának, ezzel elismeri ezt a rokonságot. A 19,32 kk. népetimológiával (a tulajdon apjától „fogant” me’ abi szóból) eredezteti; a voltaképpeni jelentést illetően eltérnek a nézetek. A ~ eredetileg nomádok voltak, és vsz. a Kr. e. 19. sz.-ból való egyiptomi átokszövegben szereplő sutuk azonosak velük. Feltehetően a Kr. e. 13. sz.-ban telepedtek ® Moábba. A ~ hatalmukat olykor az Arnontól É-ra eső területre is kiterjesztették; először Szichon űzte ki onnan első királyukat (Szám 21,26–30), majd Izr. fiai (főleg Gád törzse) szorították ki őket (32). A Jordántól Ny-ra a „Pálmák városa”, feltehetően Jerikó (Bír 3,12–30) volt átmenetileg az övék. Az El-Bahiában talált Kr. e. 13. sz.-i ® sztélé azt tanúsítja, hogy a ~ területén erős egyiptomi hatás érvényesült. É-i szomszédaikkal, Izr. fiaival később gyakran háborúztak; a 2 nép közti ellentétet a MTörv 23,4 tanúsítja: ha Izr. egyik fia moábita nőt vett feleségül, még a 10. nemzedékük sem számíthatott Izr. fiai közösségéhez tartozónak. Mégis gyakori volt a házasság Izr. fiai és a ~ között (pl. Neh 73,32; ® Rut). Saul harcba szállt Moábbal (1Sám 14,47); Dávid, bár Saul elől menekülve menedéket talált náluk (22,3 kk.), legyőzte a ~at (2Sám 8,12). Csak ® Mesa királynak sikerült a Kr. e. 9. sz. közepén visszaszorítania Izr. fiait (2Kir 3,4–27; 2Krón 20,1–20); a ~ támadásai a próf.-kat panaszénekre, fenyegető jövendölésekre ösztönözték (Iz 15; Jer 48; Ez 25,8–11; Ám 2,1 kk.; Szof 2,8–11). Később asszír uralom alá kerültek; az asszír feliratok említik Szalamanu, Kamuszunadbi, Muszuri, Kamasalti királyt. A perzsa időben arab népcsoportok vegyültek közéjük; végül a ~ beleolvadtak a nabateusok arab birodalmába. Kr. u. 105-től a ~ egykori területe Arábia róm. tartomány része volt. – A ~ Izr. fiai előtt elérkeztek az államalapítás fokára; vö. Eglon király (Bír 3,12–30). Fő istenük ® Kamos volt, akinek neve tulajdonneveikben is megjelenik, s akit az El-Bahiában talált sztélé az egyiptomi Szet vonásaival felruházva állít elénk; olykor emberáldozatot is bemutattak neki (2Kir 3,27). Kamoson kívül isteneik közül ismeretes még Astár istennő és Baal-Peor (Szám 25,3; 31,16). A ~ nyelve a héb.-rel rokon; csak a Mesa-felirat és egy Kerakban 1958: talált bazaltkő felirata őrizte meg.
