osztrakon
osztrakon (többes számban: osztraka): az epigrafikában olyan cserépdarab, amelyet írás céljára használtak. (Meg kell különböztetni az írásos cserépedények töredékeitől!) Vagy vésték bele a betűket, v. tintával írtak rá. Palesztinából protoalfabetikus-protokánaáni, héb., arám, hieratikus-egyiptomi, gör., lat., kopt és arab írású és nyelvű ~ok ismeretesek. A fontosabb régi ~ok a lelőhelyek ábécérendjében: 1. ® Arad: számos olyan (héb., arám, hieratikus) ~ került itt felszínre a tellen épült, fogság előtti és utáni erődök különféle korszakaiból, amely Júda polgári és katonai szervezettségét mutatja. – 2. ® Bet-Semes: egy mindkét oldalán protoalfabetikus feliratú ~; a sorok vertikálisak; a felirat talán nevek listája; S. Yeivin, W. F. Albright és F. M. Cross a Kr. e. 12–11. sz.-ból eredezteti. – 3. Jeruzsálem, DK-i domb (Ofel): egy neveket tartalmazó héb. ~ a Kr. e. 7. sz.-ból – 4. Júdea pusztája: Y. Aharoni egy barlangban számos papirusztöredéken kívül töredékes ~okat is talált a Bar Kohba-féle felkelés idejéből; zömük olvashatatlan. – 5. ® Lachis: 21 héb. ~ a Kr. e. 6. sz.-ból (mielőtt Nebukadnezár meghódította volna a várost); egy kivétellel katonai tárgyú levelek. – 6. Mesad Hasabjahu: a Kr. e. 7. sz.-ból való erődből több héb. ~ került felszínre. Közülük az egyik terjedelmes levél, amelyben egy földművelő panaszt emel a méltatlan bánásmód miatt. A kisebb ~ok többnyire olvashatatlanok, de feltehető, hogy a gazdasági élettel kapcsolatosak. – 7. Nebi junis: egy arám nyelvű, gazdasági feljegyzéseket tartalmazó ~ (® Asdod). – 8. ® Petra: edomita ~ a Kr. e. 7. sz.-ból; nem teljes, gazdasági tartalmú. – 9. ® Szamaria: a Harvard Egyetem ásatásai során a királyi palota egyik raktárépületében 63 héb. ~ került felszínre (1910). Többnyire gazdasági tárgyúak (bor- és olajbeszolgáltatás, minden bizonnyal a királyi palotának). Először Acháb korából származtatták, de ezt a feltevést el kellett ejteni. A harmincas évek elején újabb ásatást végeztek (Joint Expedition), ennek során további héb. és arám ~okat találtak; ezek zömükben névlisták és vsz. a Kr. e. 8. (héb.), ill. 5–4. (arám) sz.-ból valók. – 10. Tell-el-Chlefi (rendszerint ® Ecjon-Geberrel azonosítják): itt N. Glueck 5 ~t talált; közülük kettő arám nyelvű és neveket tartalmaz, egynek borbeszolgáltatás a tárgya, kettő neveket tartalmaz, amelyeket J. Naveh föníciainak, ill. edomitának tart. – 11. Tell-Kaszile: két gazdasági tárgyú ~ az izr. korból; a második ~on ’ofiri arany’ (vö. 1Krón 29,4; Jób 28,16; Zsolt 45,10; Iz 13,12: Ofir aranya) olvasható; a Kr. e. 9. sz.-ból való. ® amarnai levelek.
145. Osztrakon
