súly
súly: A ~t mérlegen állapították meg (héb. moznajim). A méréshez (héb. sakal ’mérni’) ~okat használtak, amelyeknek a sékel volt az egységük. A ~ok rendszerint kőből voltak (így érthető, hogy héb.-ül ebennek nevezték őket, v. a finomabb, kisebb ~okat abne kisnek: Péld 16,11); a hellén korban gyakran ólomból készültek. Mérték az aranyat és az ezüstöt (mint ® pénzt; vö. Szof 1,11), a bronzot, a vasat, de ritkán a termékeket is (Kiv 30,23 kk.: fűszereket). Az ÓSz-ben 5 ~ neve szerepel. 1. A talentumot (héb. kikkar valójában ’kerek lemez, korong’), főleg a Kir és a Krón szerepelteti, a Pentateuchusban csak a Kiv 25,37 kk. tartalmazza. – 2. A mina (héb. maneh, gör. mna, tkp. a. m. ’számolni’) csak a későbbi kv.-ekben szerepel (1Kir 10,17; Ezd 2,69; Neh 7,70 kk.; Ez 45,12). – 3. A sékel a legismertebb ~egység; a közönséges és a szt. sékel (Kiv; Lev; Szám) aránya a Talmud szerint 1:2. Ezenkívül 2Sám 14,26 még királyi sékelt is említ. A LXX-ban sziklosz felel meg neki v. anakronisztikusan didrachmon; némely változatban (Aquila) olykor sztatér áll; a Vg-ban: siclus v. néhányszor stater. – 4. A beka (tkp. ’rész, szelet’) a sékel felének jelölésére a Bibliában csak elvétve szerepel (Ter 24,22; Kiv 38,26), az ásatások során felszínre került ~okon gyakrabban találkozunk ezzel az elnevezéssel. – 5. A gera (tkp. ’gabona’), a 30,13; Szám 3,47; 18,16 szerint 1/20 sékel (v. babilóniai értéke: 1/24? sékel). – Talán a héb. pim is ~ volt (1Sám 13,21); a szó jelentése: 2/3. – A kesita (Ter 33,19; Józs 24,32; Jób 42,11) még megfejtetlen; ugyanígy némely fordulat is, amelyben a sékel szerepel (pl. Ter 23,16; 2Sám 14,26). – A felsorolt ~ok aránya nem olyan egyértelmű, mint Babilóniában, ahol következetes hatvanas számrendszer uralkodott. A Kiv 38,25–27 alapján arra lehet következtetni, hogy a talentum 3000 sékel = 60 mina × 50 sékel (v. 50 mina × 60 sékel?). A mina és a sékel aránya vita tárgya. A. Barrois szerint 1 mina eredetileg 60, később 50 sékelből állt. Ez 45,12b (LXX Vaticanus): kísérlet a régi érték helyreállítására. K. Galling úgy véli, hogy 1 mina 50 sékelből állt, és arra gondol, hogy 45,12b nem egyéb mint állásfoglalás a mina 60 sékelre leértékelésével, ill. az erre való törekvéssel szemben. Arra nézve, hogy a mina 60 sékel; vö. Kiv 21,32 és Codex Hammurápi (CH) 251; arra nézve viszont, hogy a mina 50 sékel; vö. MTörv 22,19; 2Kir 15,20. A sékel 2 beka (Kiv 38,26) és 20 (v. 24?) gera (Lev 27,25; Szám 3,47; 18,16). – Az ásatások során felszínre került ~ok olykor írással is el vannak látva (sziglum, számjegy, szám v. skl, nsf, pim, bk értékjelölés van rajtuk). A nyitott 8-ashoz hasonló sziglum talán a sékel jele. Y. Yadin szerint ez a jel júdeai király emblémája, tehát a királyi (sékel) jele. – Egyelőre még nem lehet a bibliai és a régészeti adatokat közös nevezőre hozni; az Aradban felszínre került leletek mindenesetre jó fogódzóul szolgálnak. – A bibliai ~egységek átszámításához a Palesztinában és Babilóniában talált ~okat használják fel. Egy babilóniai talentum 30,3 kg, egy sékel 8,416 g; a királyi ~ mindig a kétszerese a nem királyinak. Josephus Flavius adata (ZsidTört 14,7,1: 1 mina 2,5 római font) babilóniai sékelt tételez föl. A Palesztinában talált ~okból Barrois 11,424 g középértéket számított ki. – Az ÚSz-ben valóban ~ra csak a litra vonatkozik (Jn 12,3; 19,39); a római fontról van szó (1 libra = 327,45 g) v. egy némileg eltérő ~egységről (273 g). ® pénzérmék.
170. Felirattal ellátott súlyok. – A–B: kőből. A nyitott nyolcas vsz. királyi sékel jele. A mellette lévő vonások az alapmérték kétszeresére, ill. négyszeresére utalnak. – C: bronzból: felirata: 2 a királynak (ti. a 11,14 g kétszerese). – D: kőből. Felirata: NSF (vsz. félsékel). – E–F: teknősbéka formájú bronz. Mérete 16×12 mm, súlya: 2,63 g
171. Kacsa formájú, fekete kőből készült súly. Felirata szerint 5 mina
