színek
színek: A Bibliában a következő ~ szerepelnek: 1. Fehér a tej (Ter 49,12), a fogak (49,12), a hó (Sir 43,18), a koriander magja (Kiv 16,31), a manna (16,31), a lehántott faág (Ter 30,37), a leprás bőrén keletkezett folt (Lev 13), de lehet fehér a ló (Zak 1,8; 6,3.6), a nőstény szamár (Bír 5,10), továbbá az ünneplőruha is (Jel 7,9). Helység- és személynévként is szerepel a Bibliában, pl. Lábán a. m. ’fehér’; vö. Ezd 2,45; Neh 7,48; szimbolikusan a fehér az öröm (Préd 9,8), az ártatlanság (Iz 1,18) és a mennyei dicsőség (Mt 17,2; Mk 16,5; Jel 3,5; 19,14) színe. – 2. Fekete a „sötét színű” bárány (Ter 30,32 kk.); egy másik héb. kifejezés a korom színére utal, és – betegség gyanújának fölmerülésekor – a szőrzet színére vonatkozik (Lev 13,31.37), máskor ló (Zak 6,2.6), leégett bőr (Én 1,5), haj (5,11), beteg bőr (Jób 30,30) színe; egy változata a ’napbarnított’. Szimbolikusan a baj, a pusztulás színe a fekete (Zak 6,2.6; Jel 6,5). – 3. Piros, ill. vörös a lencse (Ter 25,30), némely tehén (Szám 19,2), a vér (2Kir 3,22; Iz 63,2), némely ló (Zak 1,8; 6,2), az arc (Én 5,10), az egyik drágakő; lehetséges, hogy a Maale-Adummim helységnév a. m. ’feljárat a vörös sziklákhoz’ (vö. Józs 15,7; 18,17); egy változata a bőr egy beteg helyére vonatkozik (Lev 13), egy másik változat (héb.) némely személyek bőrének színét jelöli (Ter 25,25; 1Sám 16,12; 17,42); szimbolikus értelemben a bűn színe (Iz 1,18); ® bíbor, ® skarlát. – 4. Zöld a fák, cserjék lombja; egy változata (zöldes) a bőr beteg helyére vonatkozik (Lev 13,49) v. az arany fényére utal (Zsolt 68,14). Ami sárgás, színtelen, az ’hervadt, sápadt’ (Jer 30,6: arc). A festékekre nézve ® festés.
