szkíták
szkíták, szittyák: 2Mak 4,47: kegyetlen nép; Kol 3,11: a ® barbárokkal állnak párhuzamban. A voltaképpeni ~ iráni nomádok voltak a mai D-orosz síkság területén, ahonnan sokfelé portyáztak. Legfőbb forrásunk, Hérodotosz szerint Kr. e. 625 k. nagy fosztogató portyára indultak Ny felé, és egészen Egyiptom határaiig eljutottak, de itt I. Pszammetik feltartóztatta őket. Sok exegéta a ~at látja az É felől érkező ellenségben, akiket Jeremiás (Jer 4–6) és Szofoniás (Szof 1) próf. említ; H. Cazelles úgy véli, hogy az utolsó asszír királyok szolgálatában álltak. A. Malamat Jer 47 esetében is a ~ra gondol, s több más szerzővel (C. J. Gadd, E. Dhorme, M. Noth) együtt az umman mandával azonosítja őket, akik részt vettek Ninive elpusztításában (Kr. e. 612). M. Avi-Yonah szerint ®Bet-Seán hellén neve, Szkütopolisz (vö. Bír 1,27: LXX) a Ptolemaioszok uralma idején történt veterán-letelepítésre (íjászok és lovasok, azaz „~”, a szó voltaképpeni értelmében) vezethető vissza.
