sztélé
sztélé, emlékkő: szabadon álló, csiszolt kőtömb, többnyire egy uralkodó személyes érdemeinek és katonai sikereinek megörökítésére. Alaprajza négyszög, felül legtöbbször félkörösen legömbölyítették, s ábra és felirat van rajta. A ~ a kultikus masszébákkal és obeliszkekkel (® kőoszlop) szemben még akkor is profán jellegű, ha szentélyben állították fel. Az ÓSz Saul (1Sám 15,12) és Absalom (2Sám 18,18) ~jét említi. Az ásatások során sok olyan ~ került felszínre, amelyek fontos adalékokkal szolgálnak Izr. politikai és vallási tört.-éhez. Néhány a fontosabbak közül lelőhelyük szerint: I. Palesztinai ~k. 1. Balua. 183 cm magas bazalt ~, alapja kb. 70×30 cm. G. Horsfield találta (1930) Tell-el-Baluában, Ammantól 70 km-re D-re, Moáb területén; jelenleg az ammani múzeum tulajdona. Felső harmadán egy meglehetősen rossz állapotú felirat látható (4 sor), alsó részén a helyi király isten és istennő által közrefogva. Az erős egyiptomi hatásra valló, de minden bizonnyal hazai művész kezétől származó ábrázolás Kr. e. 1200-ból eredhet. Az egyiptomi ~k mintájára vsz. úgy értelmezhető, hogy az istenség beiktatja, teljhatalommal ruházza fel a királyt. De rejtély a mindmáig megfejtetlen felirat. G. Horsfield és H. Vincent hieratikusnak tartja, R. Weill és A. Alt krétai lineáris B-írásnak véli, újabban pedig W. A. Ward és M. F. Martin a tisztán egyiptomi hieroglif írás helyi változatát sejti benne. – 2. Dibon, Mesa-sztélé (® Mesa). – 3. Kerak. Egy bazalt töredéke (14×12,5 cm). Felbukkanása körülményeit nem ismerjük pontosan, de vsz. Kerakban találták. 1958 óta az ammani múzeumban őrzik. A Kr. e. 9. sz.-ból eredő 3 soros moábita felirat, amelynek az eleje is, a vége is hiányzik, nem ad összefüggő szöveget. Az biztos, hogy az 1. sorban ’Moáb királya’ áll, de nem világos, hogy maga a király volt-e, aki a ~t állította, v. ki kell-e egészíteni: X., a király fia. Ez utóbbi esetben esetleg a Dibonban talált ~ről ismert Mesára is lehet gondolni, de bizonyítékunk nincs rá. Azt sem tudjuk, hogy felállításához mi szolgált indítékul. A töredék alsó harmadában az ábrázolás maradványa arra enged következtetni, hogy É-szíriai és asszír szokás szerint a kép fölött volt a felirat. – 4. Szamaria. Egy mészkő ~ töredéke (10,5×9 cm). Az óhéb. felirat 3 megmaradt betűje nem nyújt arra vonatkozóan semmi felvilágosítást, hogy a ~t milyen tört.-i eseménnyel kapcsolatban állították fel. A töredék – az írásformából kikövetkeztethetően – a Kr. e. 8. sz. közepéről származhat. – II. Egyiptomi ~k. 1. Bet-Seán. a) Mekál mészkő ~je (28×18 cm), amely az ún. Mekál-templom körzetében a IX. rétegből törötten került felszínre. Mekál istent ábrázolja trónon ülve, előtte két tisztelője. Fölöttük és Mekál isten alakja alatt hieroglif felirat. A ~t egy egyiptomi építőmester és fia állította. Az istenség alakja alatti szöveg ima Mekálhoz. – b) I. Szeti (nagy) bazalt ~je; magassága 214 cm. A ~ legfelső harmadában a reliefet fönt – a ~ lekerekített felső részébe illesztett – szárnyas napkorong zárja le. Egy alapvonalon, amely az ábrás és a feliratos részt külön választja, egy közepes magasságú oltártól jobbra, amely fölött lótuszvirág látható, napisten áll (sólyomfeje van, koronája a napkorong, baljában az élet jele, jobbjában a jogar). Az oltártól balra I. Szetit látjuk kendővel befödött fejjel és egyiptomi szemüveges kígyóval, amint ital- és illatáldozatot mutat be. A ~ alsó 2 harmadát kitöltő 22 sornyi hieroglif felirat a dátum (I. Szeti 1. éve, Kr. e. 1304), a fáraó címei és himnikus dicsőítése után a fáraónak Bet-Seán körzetében szövetségbe tömörült ellenségei fölött aratott győzelméről tudósít. – c) I. Szeti (kis) bazalt ~je, amelyet a bizánci korban küszöb gyanánt használtak. Az ábrával ellátott részből csak töredékek maradtak fenn, de a 20 soros felirat csaknem teljes, bár roppant nehezen olvasható. A felirat az olvashatatlan keltezés és a fáraó címei után szintén tört.-i eseményről tudósít, amely Bet-Seán környékén játszódhatott le (® héberek). – d) II. Ramszesz 262 cm magas bazalt ~je. A ~ lekerített felső részén szárnyas nap látható, fejjel lefelé függve ábrázolt egyiptomi szemüveges kígyókkal. Baloldalt Ámon-Re áll, a fején tollkorona, a baljában jogar, a jobbjában előre tartott kard. Jobb oldalon, az istenség felé fordulva II. Ramszeszt látjuk, a fején kék korona, a baljában íj, a jobbja kinyújtva az istenség felé, minden bizonnyal a kard átvételére; a 2 alak közt 3 szinten áldozati adományok. A 24 soros felirat a fáraó címein kívül csak általánosságban említi a fáraó győzelmeit. Ezért tört.-i szempontból a feliratnál fontosabb, hogy ez a Kr. e. 1272-ből eredeztethető ~ Bet-Seánban állt. – e) „A két gabonaraktár felügyelőjé”-nek ~je. Csak a feliratot (13 függőleges sor) tartalmazó alsó része maradt fenn. Középen a szöveget megszakítva egy alak térdel imára emelt kézzel. A szöveg kísérő ima az áldozathoz, a maga v. fia érdekében, aki föltehetően Bet-Seánban halt meg. – f) Astarte tiszteletére emelt magán ~. Mészkőből való, magassága 37,2 cm. Baloldalt egy koronás istennő áll a vállán átvetett, hosszú ruhában. Jobbjában az élet jelét, baljában jogarát tartja. Előtte egy nő, aki tisztelete kifejezésére lótuszvirágot nyújt át neki. – g) Hesjj-nht ~jének csak a felső része maradt fenn (44×39×13 cm). A lekerekített részt függőlegesen futó ötsoros felirat tölti ki; alatta csaknem teljesen megőrződött az imádás egy jelenete. Baloldalt egy istennőt látunk, a felirat szerint Anathot, baljában jogar, jobbjában az élet jele. Szemben áll hosszú ruhában, kezét imára emelve a ~ állítója, középen állvány, rajta áldozati adományok. A szöveg ima az áldozat bemutatására Anath-hoz, az ég királynőjéhez, az istenek úrnőjéhez. – h) A fentieken kívül még több azonosíthatatlan ~ töredéke került felszínre. – 2. Megiddó. I. Sisák v. Sesonk (ur. Kr. e. 945–924) ~jéből csak egy 20×30 cm-es töredék maradt fenn, s ezen a címek felsorolásából egy rész. – Ugyanakkor III. Ramszesz ~je, bár olykor említik a szerzők, nem létezik. – 3. Sejk-Szaad. II. Ramszesz 112 cm széles, 200 cm-nél is magasabb bazalt ~jét az arab hagyomány Jób köveként tartja számon (® Husz). Felső részében az ábrázolásnak és a feliratnak csak nyomai maradtak. Jobb oldalán még kivehető egy király, bal oldalán pedig egy isten koronája. A király Ma’at istennő képét nyújtja át az istennek. A király címei megfelelnek II. Ramszeszéinek. Az isten – a rossz állapotú feliratból kikövetkeztethetően – Baal lehet (R. Stadelmann). – 4. Tell-el-Oreme. III. Tuthmószisz ~jének egy töredéke (27×18×16 cm; felszínre kerülésének éve: 1928). Csak a feliratból maradt fenn 3 sor, a széleken sérült állapotban. Azon az alapon tulajdonítják III. Tuthmószisznak, hogy a feliratban egy Mitanni elleni hadjáratról van szó. – III. Asszír ~k. 1. Asdod. Az ásatások során – két ásatási területen – felszínre került egy ékírásos felirattal ellátott bazalt ~ 3 darabja. A ~t II. Szárgon állíthatta fel Asdod meghódítása (Kr. e. 712) után győzelme emlékére. – 2. Szamaria. Egy terméskőből rakott későbbi falba beépítve megőrződött egy mészkő ~ töredéke. Az ékírásos szöveg nem tartalmaz teljes szavakat; csak hozzávetőleg lehet a felirat alapján időhöz kötni: a Kr. e. 9–7. sz. között emelhették. R. Borger II. Szárgonnak tulajdonítja.
