Ôstörténet

Teljes szövegű keresés

Ôstörténet A B első szakasza (1Móz 1-11); teológiai mondanivalót hordozó történetek, melyek általában a világra és az emberiségre vonatkozó isteni KIJELENTÉSt közlik. Nemcsak az egyes történetek közvetítik hihetetlen tömörséggel a nagy horderejű tudnivalót, hanem egymáshoz kapcsolódásuk, egymásra vonatkoztatásuk is.
1. Az ún. hétnapos teremtéstörténet (1,1-2,4a). Bevezetése (1Móz 1,1) más címiratokhoz hasonlóan (vö. Ézs 7,1) először tömören összefoglalja az egész történést, majd úgy kezd bele a részletes tárgyalásba. »Kezdetben« - mert minden azzal kezdődött, hogy Isten megteremtette. Előtte nem volt semmi (idő sem). »Teremtette«, vagyis a semmiből hívta elő, nem valamilyen kész anyagot formált meg. A szót háromszor használja: itt a bevezetésben az egészre vonatkozóan, másodszor az állati élet megjelenésekor (1,21), harmadszor az embernél (1,27).
A napok sorrendje : a) Világosság. b) Égbolt. c) Atenger és a szárazföld szétválasztása; a növényzet. Ez utóbbi növesztését a földnek parancsolja meg. d) Az égitestek megalkotása hogy világítsanak, és lehessen mérni az időt. e) Az állatok teremtése. f) Az ember teremtése. ÁLDÁS az embernek és feladat. ISTENKÉPŰSÉG. g) A hetedik nap megszentelése.
2. Az ún. második teremtéstörténet (2,4b-25). Más sorrendben és más képekkel megismétli, kiegészíti ugyanazt a mondanivalót a világ teremtettségéről, az ember helyzetéről, férfi és nö ósszetartozásáról (Ld. még TEREMTÉSTÖRTÉNET; ISTENKÉPÚSÉG; ANTROPOLÓGIA)
3. A bűnbeesés története (1Móz 3-4). a) ÁDÁM és ÉVA története, akik a kígyó csábítására megszegik Isten parancsát, ezért Isten kiűzi őket az ÉDEN kertjéből. Megszűnik a természettel való harmónia, a férfi és nő viszonyába zavar kerül, a szaporodás áldása mellé fájdalom társul, a munka terhessé lesz. Isten azonban nem hagyja el őket, bőrruhát készít nekik (3,21).
b) KAIN és ÁBEL története: a bűn tovább öröklődik és testvérgyilkossággá lesz. Kain utódai, LÁMEK bosszúéneke.
4. SÉT és ENÓS születése, az előbbi NEMZETSÉGTÁBLÁja (4,25-5,32). Az ÚR nevének segítségül hívása ott van a történelem elején (4,26), ez a lehetőség tehát nem múlt el a bűnbeeséssel. Több száz éves életkorok, ezek ha meg is közelítik, de soha el nem érik az ezer évet (vö. a sumér táblázatok több tízezer éves életkoraival). A nemzedékek utódokat állítanak (az áldás hat), de rendre meghalnak (vö. 2,17). Egyhelyt Isten akaratából megtörik ez a sorozat, Énókot Isten magához veszi (5,24).
5. Az istenfiak és emberlányok házassága, az emberi életkor lecsökkentése (6,1-4). Ez a történet köti össze a történelem előrehaladásáról és az emberiség elszaporodásáról szóló híradást (5; 6,1), az emberi gonoszság elszaporodásáról és annak következményéről szóló híradással (6,5kk).
6. VÍZÖZÖN (1Móz 6-8) és ami utána történik (9): Megismétlődik az áldás (9,1kk; vö. 1,28kk), az élet védelme (9,6; vö. 4,10- 15), az Isten kegyelméből fakadó gondviselés mellé belép a szövetség (3,21; vö. 9,8 - 16). Újabb bűneset, átok és áldás (9,18-27), miközben a kultúra is előre halad (9,20; vö. 4,20-22). Nóé nem kap halhatatlanságot, mint a Gilgames eposz özönvizének hőse (9,28k).
7. A népek táblázata (10). A szaporodásra vonatkozó áldás tovább hat (vö. 1Móz 5). A népek kialakulása megelőzi a bábeli nyelvzavart, az tehát magában még nem büntetés.
8. BÁBEL TORNYA (11,1-9). Az őstörténetet szomorú esemény zárja, az emberiség újabb elszaporodása után újabb tömeges bűn, amit a technikai civilizáció előrelépése is sarkall (11,3).
9. Nemzetségtáblázat, amely Ábrahámhoz vezet (11,10-32). Ez csatolja az őstörténetet a PÁTRIÁRKÁK történetéhez, vagyis a kiválasztáshoz, amely a megváltás felé mutat.
E mesteri módon megszerkesztett történetek a bonyolult világról egy olyan egyszerű világkép nyelvén beszélnek, hogy megértésüknek nem lehet intellektuális, képzettségbeli akadálya. A környező világ mítoszokkal magyarázta a világ nagy kérdéseit. A B-i őstörténet ezeknek egyes elemeit fölhasználva ( VÍZÖZÖN) szigorúan mitológiátlanít: minden az egy Isten cselekvése. A szabadság himnusza ez az ember számára. Az egy Isten őt a saját képére teremtette, nincs kiszámíthatatlan hatalmak alá vetve. A korabeli ember az égitestekben sorsát meghatározó hatalmakat látott. A B embere tudja, hogy ezeket Isten lámpásul helyezte az égboltra, amit szintén Ô tett szilárddá. Nincs elegyedés: A 6,1-4 a saját eszközeivel veri vissza azokat a mítoszokat, amelyek valami ígéreteset láttak az isteni és emberi házasságban, félistenek születésében. A megváltás útja más.
Az ember bűne miatt az őstörténet katasztrófa-történet is. A teremtés áldására a bűneset, az emberiség elszaporodására a gonoszság elszaporodása és a vízözön következik, majd utána megismétlődik a Bábel tornyával. Isten azonban nem hagyja el az embert. Mindig újrakezd: bőrruha, Nóé, szövetség, Ábrahám. A világ és az ember Isten teremtése, nincs útja a megistenülésnek, de Isten szereti az embert. Három ÁLDÁS jelöli ki a világ útját: az életre (1,22), az emberre (1,28), majd a kiválasztottra (12,1-3). Az utóbbi túlesik ugyan az östörténet határán, de összefüggésben van mégis vele. Az áldás érvényben marad (szaporodás, kultúra) még ha az átok hatása kíséri is.
CP

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages