Asdód
Asdód Város a Földközi-tenger partvidékén, a Holt-tengerrel egy magasságban; a filiszteusok öt fontos városának egyike (Józs 13,3; vö. 1Sám 6,17k). Nevének jelentése: megerősített hely, erősség, vár; ez is stratégiai fontosságára utal. A Dágon-kultusz központja volt. Isten zsákmányul ejtett ládáját Dágon templomába tették be a filiszteusok, de emiatt a Dágon-szobor ledőlt és összetört, a városra Isten ítélete nehezedett, ezért elvitték onnan azt (1Sám 5,1-8). Régi település; az anákok lakták a honfoglalás előtt (Józs 11,22), azután Júda törzsének jutott a város (Józs 15,46k), de ténylegesen soha nem tudták birtokolni azt (vö. Bír 1,19). Uzzijjának sikerült lerombolni Asdód falait (2Krón 26,6; amint ezt Ámós 1,8 is megjövendöli). Majd az asszírok veszik be a várost (Ézs 20,1). Jer 25,20; Zof 2,4; Zak 9,6 a városra és az asdódiakra váró pusztulásról szólnak. Nehémiás idejében az asdódiak is azok között voltak, akik ellenezték és akadályozták Jeruzsálem újjáépítését (Neh 4,1k). A Makkabeusok alatt a zsidók több győztes csatát vívtak a város ellen, uralmuk alá hajtották és nagyobbrészt elpusztították (1Makk 4,15; 5,68; 10,77-85 stb.). A LXX-ban és az ÚSZ-ben Azótosznak olvassuk. Az ÚSZ-ben csak ApCsel 8,40 említi, ahová az Úr Lelke Fülöpöt elragadta, és ahol hirdette az ev-ot. Eusebius még úgy említi, mint jelentős várost, ahol püspöki székhely is volt. Később elvesztette jelentőségét. Ma Esdud néven ismert jelentéktelen település, kissé távolabb azoktól a romoktól, melyek a hajdani erődített városból maradtak.
