Biblosz
Biblosz G. Büblosz, h. göbal. A kőkorszaktól fogva lakott hely, fontos kikötő, kereskedő és hajóépítő város. Fönícia egyik leghíresebb városa. Közelében nőttek a libanoni cédrusok, ezeknek fája az ókori hajóépítés legjobb alapanyaga. A biblosziak a fát kitermelték, részben saját flottájuk építésére használták, részben eladták. A cédrusfa legnagyobb vásárlója Egyiptom volt, ahová már a Kr. e. 26. szd.-ból származó feljegyzések szerint nagy mennyiséget importáltak Bibloszból. Kulturálisan, vallásilag és időnként politikailag is nagy befolyást gyakorolt Egyiptom Bibloszra és így közvetve az egész föníciai-kánaáni kultúrára. (Ennek a befolyásnak az erőssége persze Egyiptom hatalmi helyzetétől és fizetőképességétől függött, mint a Szinuhe és Ven-Amon elbeszélések mutatják).
A hajózásból és kereskedelemből meggazdagodott a város. Az ásatások számos, főleg Egyiptomból származó, luxuscikket hoztak napvilágra. Kereskedtek egyiptomi papirusszal is - a görögök bizonyára tőlük ismerték meg az írásnak ezt az alapanyagát -, így lett a város a könyv (g. biblosz) és közvetve a B névadója.
Ha a biblosziak nem is feltalálói a hangjelírásnak, mindenesetre tökéletesítői és elterjesztői. A leghosszabb ránk maradt korai lineáris alfabetikus felirat Ahirám szarkofágja (Kr. e. kb. 1000).
A Józs 13,5 a »gebáliak földjét« is felsorolja az el nem foglalt területek között. Salamon építőmunkásai között gebáli kőfaragók is voltak (1Kir 5,32), ügyes hajóépítőkként tartották számon őket (Ez 27,9).
A város fénykora a Kr. e. 3-2. évezredben volt. A keresztes hadjáratok idejéig állott fenn.
CP
