Deutero-Ézsaiás
Deutero-Ézsaiás A babiloni fogság utolsó évtizedében (Kr. e. 547-538) működő névtelen próféta, akinek a könyvét Ézs-éhoz kapcsolták (Ézs 40-55). A könyv tartalma a fogságból való hazatérés örömüzenete. Bár a nép bűnös volt, és megérdemelte az ítéletet (40,2; 43,22-28; 44,22; 48,5; 50,1k; 51,17; 54,7k), Isten megkönyörült népén, megbocsátotta népe bűneit (43,8; 48,11). A szabadítás munkájában Círus perzsa királyt használja fel az Úr. Círust a próféta az Úr felkentjének nevezi (45,1; ld. még 46,11; 48,14k). - Vitás kérdés, hogy a könyvben helyet foglaló ún. Ebed-Jahve-énekek (42,1-4; 49,1-6; 50,4-9; 52,13-53,12) magától Deutero-Ézsaiástól származnak-e.
