Eszter, Eszter könyve
Eszter, Eszter könyve A h. B-ban az öt ünnepi tekercs utolsó könyveként kapott helyet. A zsidók purim ünnepének eredetét magyarázza.
1. Tartalma
Ahasvérós (Xerxész, Kr. e. 485-465) perzsa király megfosztja méltóságától Vasti királynét. Az új királyné keresése közben a fogságba hurcolt zsidók közül való Eszterre (= Hadassza) esik a választás, akinek gyámja, Mordokaj, már a súsáni királyi udvarban él, s ott egy összeesküvést is felfedez. A király főembere, Hámán, meggyűlöli Mordokajt és elhatározza Mordokaj és a birodalom zsidóságának vesztét. Hámán szabad kezet is kap erre és csak Eszter közbenjárása mentheti meg a zsidókat a végső pusztulástól. Eszter, életét is kockáztatva, eléri a királynál, hogy Hámán gonosz terve ne sikerüljön. Egy végzetes félreértés is hozzájárul ahhoz, hogy a király kivégezteti Hámánt. Mordokaj magas kitüntetést kap. A zsidók kiirtására kibocsátott rendelet visszavonhatatlan, de Mordokaj és Eszter szabad kezet kapnak arra, hogy népük feje fölül elhárítsák a veszedelmet. Kimegy az újabb rendelet, amely a zsidóknak megengedi, hogy életük védelmére fegyvert fogjanak, és ellenségeiket kiirtsák az egész birodalomban, megelőzve azok támadását. A zsidók szörnyű bosszút állnak ellenségeiken. A magas tisztségre emelt Mordokaj elrendeli a purim ünnepének rendszeres megünneplését, győzelmük örömünnepeként.
2. A könyvvel kapcsolatos főbb problémák
A könyv észrevehetőleg történeti igénnyel íródott. Történelmi adatok, a helyszín valós rajza, a perzsa birodalom életének leírása és hasonlók jelzik ezt. Ennek ellenére egy csomó pontatlanság, a B-n kívüli forrásokkal való ellentmondás, az irreális időadatok azt bizonyítják, hogy Eszt-nek nincs reális történeti alapja. Azután gondot jelent a magyarázóknak magának az ünnepnek a nevét jelentő szó eredete, jelentése, értelmezése, de a könyv egészének szelleme, tendenciája is. Isten neve nem fordul elő a könyvben. Az ÚSZ egyszer sem idézi, az egyházatyák közül senki sem írt hozzá kommentárt, s az egyetlen ÓSZ-i könyv, amelyből a Holt-tengeri tekercsek nem tartalmaznak részletet. Eszt-nek a h. szövegen kívül két g. nyelvű változata is van, amely majd egyharmadával hosszabb a h. szövegnél.
3. A könyv nyilvánvaló célja a purim-ünnep eredetének a magyarázata.
A könyv szerint a pur (h.) szó sorsvetést jelent (Eszt 3,7; 9,24.26.28.29.32). Nem világos, hogy mi módon, de a könyv szerint Hámán sorsvetéssel akarta rettegésben tartani és kiirtani a zsidókat (9,24), s a visszafordított ítélet nyomán nevezték az ünnepet purimnak (többes szám 9,26). Egyre több magyarázó van azon a véleményen, hogy a könyv ugyan nem történelem, de nem is egészen mítosz. Úgy vélik sokan, hogy a perzsa birodalomban élő zsidó diaszpóra egy perzsa újévi ünnep szokásait vette át. Mivel a szokásokat már kiirtani nem lehetett, e történettel próbálták meg zsidó ünneppé tenni. - A könyv az ÓSZ legfiatalabb könyvei közül való. Külső és belső bizonyítékok alapján a keletkezési idő Kr. e. 300 és 80 között lehet, pontosabb időt meghatározni nem lehet.
Eszt benne van a kánonban, így az egyház számára Isten igéje. Kiérzik a könyvből, hogy írója tudja: Isten uralja az eseményeket. Ott van benne a szövetség gondolata is - és ez teszi érthetővé az ellenség elleni kíméletlen eljárást -, hogy aki Isten népének ellensége, az magának Istennek az ellensége. Tud a könyv a »máshonnan« való szabadításról és menekvésről, s arról, hogy ítélet vár arra, aki kivonja magát a küldetés alól (4,14).
