Florus
Florus Teljes nevén: Gessius Florus Kr. u. 64-66 között volt Júdea helytartója, procuratora. Josephus Flavius zsidó történetíró szerint kegyetlenkedéseivel ő hajszolta bele a zsidókat abba a nagy háborúba, amely végül Jeruzsálem pusztulásával és a zsidóság szétszórattatásával végződött. A zsidó háború c. műve II. könyve 14. fejezetében olvassuk: »Szinte hivalkodott népellenes cselekedeteivel, és mintha csak hóhérnak küldték volna elítéltek kivégzésére, semmiféle rablástól és gyalázatosságtól nem riadt vissza. Kegyetlenkedésében nem ismert irgalmat, aljassága nem ismerte a szégyenkezést, és még nem volt ember a világon, aki úgy tudta volna kifacsarni az igazságot... a zsidók elleni gyűlöletből mindenáron igyekezett őket háborúba hajszolni, mert tudta, hogy csak ezen a réven sikerülhet lepleznie gaztetteit; tudniillik ameddig béke volt, mindig tarthatott tőle, hogy a zsidók panaszt emelnek ellene a császárnál, de ha sikerül lázadást kirobbantania, akkor talán remélhette, hogy ez a nagyobb baj eltereli majd a figyelmet a kisebbről. Így hát napról napra keményebben sanyargatta a népet, hogy minél jobban meggyűlöltesse velük a rómaiak uralmát«.
A nyolc tálentum ajándék elfogadása után sem rendezte a cézáreai zsidók zsinagógaépítési ügyét, sőt amikor emiatt Jeruzsálemben is zavargás tört ki, egyetlen napon 630 embert gyilkoltak meg az asszonyokkal és gyerekekkel együtt. Sokakat egyenesen keresztre feszíttetett. - Hiába mentek panaszra ellene Cestius Gallus Szíriai kormányzóhoz, előbb a zsidók, aztán maga Agrippa király felesége, Bereniké is, panaszukat nem orvosolta.
BF
