Hírám
Hírám 1. I. Hírám a föníciai városállam, Tírusz a királya (Kr. e. 969-936). H. neve hirám vagy huram, asszír nyelven hirummuk ( jelentése: az istenség magasztos). Uralkodása idején Tírusz virágkorát élte, és a többi városállam (Szidón, Biblosz) között hegemóniára tett szert. A város területét mesterséges töltésekkel megnövelte, és szinte bevehetetlen erőddé építette ki. Megkezdte a Földközi-tenger afrikai partvidékének gyarmatosítását. Gazdasági téren igen jelentős a Libánon erdőségeinek fakitermelése és a kereskedelmi hajózás. Uralkodása idején úgyszólván minden környező állammal diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat épített ki.
Dáviddal is kapcsolatokat kezdeményezett (2Sám 5,11; 1Krón 14,1kk). Ezt Salamonnal is megújította, akivel hosszú és gyümölcsöző kereskedelmi együttműködést épített ki. Mindenekelőtt a templomépítéssel kapcsolatban értesülünk arról, hogy Hírám követ és faanyagot szállított Salamonnak, ezenkívül segítséget nyújtott a szállításban, és szakembereket is küldött. Salamon a mezőgazdasági terményekben szegény Tírusznak gabonával és olajjal fizetett, valamint kényszermunkásokat bocsátott rendelkezésére (1Kir 5,15kk; 2Krón 2,2kk). Hírám segítségével indította meg tengerhajózási tevékenységét is (1Kir 9,26kk).
Vitatott a húsz város átadásáról szóló, az 1Kir 9,10kk-ben és a 2Krón 8,2-ben ellentétesen leírt esemény történetisége. Egyes magyarázók ezt az epizódot a kábul helységnév etiológiai magyarázatának tartják.
2. Hirám vagy huram a neve annak a rendkívül sokoldalú szakembernek, akit Tírusz királya a templomépítéshez Salamonnak küldött. Félig izráeli származása e feladatra különösen alkalmassá tette (1Kir 7,13kk; 2Krón 2,12kk; 4,11).
SzCs
