Illés

Teljes szövegű keresés

Illés H. 1. 'élijjáhú vagy rövidített formájában: 'élijjáh. A szó jelentése: »Jahve az Isten«.
Tisbében született próféta. Gileád földjén és környékén, a Jabbóktól É-ra gondolják Tisbe földrajzi helyét. A próféta működési idejét Aháb és Ahazjá izráeli királyok uralkodásának történeti keretében helyezik el; Kr. e. 874-852-ig.
Életének eseményeiről az 1Kir 17-19 és a 2Kir 1-2 részeiben olvashatunk. A 2Krón 21,12-15 őrizte meg Jórám júdai királyhoz eljuttatott írását, melyben Isten súlyos ítéletét hirdeti a bálványimádás miatt, amelyet Júda és Jeruzsálem Jórám királysága idején gyakorolt. A Mal 3,23k pedig Illés megismétlődő küldetéséről, az Úr napját előkészítő eljöveteléről szól.
A rá vonatkozó hagyomány hat sajátos elbeszélést tartalmaz.
a) Prófécia a szárazságról (1Kir 17,1), amihez kapcsolódik három év múltán az eső ígérete (1Kir 18,1).
b) A Karmel-hegyi események (1Kir 18,19-40). Illés itt hívja ki istenítéletre BAAL prófétáit, akiknek kultusza Aháb és Jezábel hatása alatt igen elterjedt, és megsemmisítéssel fenyegette Jahve vallását és követőit. A prófétákat üldözték, a nép kétfelé sántikált, és szívesen egyesítette volna Baal ASÉRA és Jahve imádását. Illés a szövetség helyreállításáért küzdött. A Karmel-hegyén oltárt épít a nemzeti egység kifejezésére 12 kőből, s arra helyezte az áldozatot. Ugyanúgy tettek Baal papjai. De minden kultikus erőfeszítésükre sem figyelt Baal rájuk. Illés oltárán viszont mennyei tűz emésztette meg az áldozatot. Így adott Jahve választ Illés imádságára. Ezután a nép a próféta biztatására a Kisón patakja mellett megölte Baal 450 prófétáját.
c) Isten megjelenik Illésnek a Hóreben (1Kir 19,3b. 8b..9-13).
d) Elizeus prófétai elhívása (1Kir 19,19-21).
e) Nábót megkövezésének története a hozzá kapcsolódó próféciával (1Kir 21,1-26).
f) Az Ahazjá királyhoz küldött üzenet (2Kir 1,1-8).
Ezekhez az elbeszélésekhez további híres történetek csatlakoznak: miként gondoskodik Isten Illésről a Kerít­patak mellett (1Kir 17,1-7); Illés és a sareptai özvegy története (1Kir 17,8-24); a próféta találkozása Óbadjáhúval, Aháb palotafelügyelőjével (1Kir 18,3-15); Jezábel üldözése idején az angyal erősíti Illést (1Kir 19,1-8); Ahazjá embereit, akiket Illés elfogására kiküldött, mennyei tűz emészti meg; a Jahvéért lángoló Illést tüzes harci kocsi ragadja az égbe (2Kir 2,1-15).
Illés az önálló, vándorló próféta típusa. Nincs kultuszhelyhez vagy prófétai csoporthoz kötve. Igehirdetésében helyet kap Isten feddő és fenyegető szava (1Kir 17,1; 18,21a; 21,21; 2Kir 1,3b-4a), de ígérete is (1Kir 18,1b). Tudunk jelképes cselekedetéről (1Kir 19,19-21) és közbenjáró imádságáról (1Kir 18,42-44).
A róla szóló elbeszélések első csoportjában (1Kir 17-19) gyakran Mózeshez hasonlítható (1Kir 17,6.20; 18,20-40; 19,8-13.18). Teológiája alapján is egy második Mózest láthattak benne. A Jahve-hit tiszta elemeit hangsúlyozza, Isten munkáját hirdeti, aki egyedül jogos ura népének és egyedül kormányozza az emberek és népek életét is. Új elem próféciájában, hogy Jahve az eső ajándékozója és nem Baal. Az ország kultúrájából eredő javakat neki kell megköszönni, mert Jahve nem csak a bajban segítségül hívható Isten, hanem áldásával szüntelenül tevékenykedő Úr, aki igéjében jelenti ki magát és akaratát. Ilyen módon Illés előfutára és útkészítője volt a nagy magányos prófétáknak, akiknek gondolatában Jahve uralma áll középen, és az Ő dicsőségéért küzdenek minden erővel.
Utóhatása az ÓSZ idején rendkívüli. A Mózessel való párhuzamba állítása, az Aháb elleni próféciájának továbbvitele (1Kir 21,20kk; 2Kir 9) csodás, legendás személlyé (2Kir 2; 2Krón 21,12-15), sőt messiási alakká tették (Mal 3,23).
Ez a rendkívüli hatás az ÚSZ-i korban is jól felismerhető. Három témakörben találkozunk vele: a) Keresztelő Jánosban a Felkent előfutárát, messiási alakot, a malakiási prófécia beteljesedését, az újra elküldött, megtestesült Illést látják (Mt 11,10.14 par; Mk 1,2; 9,11-13; Lk 1,16k). b) Jézus és Illés történetének több kapcsolódása van. Küldetését Illésre hivatkozva határozza meg (Lk 4,25k), vagy mások Illést látják benne (Mt 16,14; Mk 6,15; 8,28; Lk 9,8; 9,19 vö. Mt 27,47kk; Mk 15,35k). Megdicsőülésének Mózessel együtt Illés a tanúja (Mt 17,3 par.), az Olajfák hegyén angyal erősíti, mint Illést a pusztában (Lk 22,43 vö. 1Kir 19,5.7), bár Jézus nem kérte, hogy meghalhasson. Több párhuzam is található még. c) Az imádkozó keresztyén előtt példakép a próféta (Jak 5,16kk).
A zsidóság vitákat folytatott származásáról, angyalok sorába emelte, és népe segítőjét látta benne (Mk 15,35k; Mt 27,47.49). Elragadtatását bűntelenségével próbálta magyarázni. Három zsidó Illés-apokalipszis maradt fenn. Egyiket Pál idézi az 1Kor 2,9-ben töredékesen. A második a 3. szd.-ból h. nyelven írt Illés-apokalipszis, a harmadik pedig egy h., de a 4. szd.-ban keresztyének által átdolgozott kopt nyelvű irat.
A prófétán kívül az alábbi Illés nevű személyekről olvashatunk még a B-ban Élijjá néven:
2. Benjámin leszármazottja, Jeruzsálemben lakó családfő és főember, Jeróhám fia (1Krón 8,27).
3. A Hárim nemzetségéből eredő, idegen asszonyt feleségül vevő pap (Ezsd 10,21).
4. Étám fiai közül való izraelita, aki szintén idegen nőt vett feleségül (Ezsd 10,26).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages