Istenképűség

Teljes szövegű keresés

Istenképűség Az 1Móz 1,26k-ből származó kifejezés: »megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására, férfivá és nővé teremtette őket«.
A használt h. szavak: képmás (celem), valaminek a plasztikus ábrázolása (1Sám 6,5.11), szobor (Ez 16,17), festett kép (Ez 23,14), de valaminek a múló képe is (Zsolt 39,7; 73,20). Hasonlóság (dömút), valaminek a külső megjelenési formája, alakja (Ez 1,5.16), másolata, utánzata (2Kir 16,10). Magyarra néha le sincs fordítva, csak körülírva »hasonló«, »olyan mint« szavakkal (Zsolt 58,5; Ézs 13,4). A kettő összekapcsolása mutatja a téma fontosságát, egyúttal a kifejezendő dolog nehéz voltát. A fogalom nem az ember Istenéhez hasonló arcát, hanem az ember megkülönböztetett helyzetét jelenti (áldás, uralkodás, az élet védelme). Az uralkodó képmása magának az uralkodónak a tiszteletre méltó jelenléte (Dán 3). Eszerint az ember Isten képviselője. Isten csak az emberrel beszél, tőle vár el tudatos engedelmességet, bünteti is bűnéért, az istenképűség tehát felelősséggel is jár (1Móz 3). Személyiségében és nem külső megjelenésében hordozza az istenképűséget. A beszéd, engedelmesség, büntetés vonatkozik a természetfölötti lényekre is, azokra viszont nem bízott uralkodást.
A B-i antropológia alapvető tétele a teremtéstörténetben van megfogalmazva. Összefüggésben van azzal, hogy az embert Isten a teremtés többi részének urává tette. Ez természetesen korlátot is szab neki: Isten elhatározásából kapta az ember, kapott és nem szerzett tulajdonsága, teremtmény mivoltát nem változtatja meg, nem teszi istenné. Tág értelmű hasonlóság: a férfivá és nővé teremtett ember Isten képmása (1Móz 1,26k). Tévedés, hogy a bűnesettel összetört vagy eltűnt. A bűneset leírása után nyomatékosan megismétli és hangsúlyozza, hogy Ádám magához hasonló fiat nemzett a maga képmására. A szóválasztás kétségtelenné teszi, hogy az istenképűség megy át a következő nemzedékre (1Móz 5,1-3). Megerősíti ezt, hogy az özönvíz után megismétlődik ez a kijelentés, összekapcsolva az emberi élet védelmével (1Móz 9,5k). Az ember dicsősége és méltósága, hogy Isten kevéssel tette őt kisebbé önmagánál (Zsolt 8,5-9). Itt nem szerepel a képmás és hasonlóság szó, de szintén az embernek a teremtett világ felett való uralkodásával kapcsolódik a dicsősége és méltósága.
Az ÚSZ a gondolat további kifejtése nélkül magától értetődően beszél az ember dicsőségéről (1Kor 11,7) és az Isten hasonlatosságára teremtett emberről (Jak 3,9).
Az istenképűség méltóság, felelősség, lehetőség (az Istennel való kommunikációban).
Az ember lehetőségével rosszul élt, ezért megváltóra volt szüksége. Ez a megváltó Isten Fia, tökéletes ember, akiben láttuk Isten dicsőségét (Jn 1,14), aki őt látta, látta az Atyát (Jn 12,45; 14,9). A láthatatlan Isten képe (Kol 1,15). A megtérők azok, akik Krisztusban fölismerik az Isten képmását (2Kor 4,4).
Ádám minden dicsősége ellenére földi és az ő képmását viseltük. Jézus mennyei, viselni fogjuk a mennyeinek a képét is (1Kor 15,45-49). Az istenképűség ígéret is, amelynek kiteljesedését majd csak ezután fogjuk megérni (1Jn 3,1), de a hívő feladata már a földön Teremtőjének képmására állandóan újulni (Kol 3,10).
CP

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages