Karmel
Karmel H. karmel, jelentése: »gyümölcsöskert«.
l. Körülbelül 20 km hosszúságú, mészkő felépítésű hegyhát a Szentföldön, a Földközi-tenger és a Jezréel-síkság között. Legmagasabb csúcsa 552 m. Az É-i oldala meredek, a D-i oldal szelíd lejtés után a Sárón-síkságban folytatódik. Természetes határt képez Ásér, Zebulon, Issakár és Manassé törzsi területei között (vö. Józs 19,26). Feltételezhetően Baal-szentély is állott valamelyik magaslatán, ezért kérdezheti Illés próféta Izráel népétől: Jahvét vagy Baalt akarja-e imádni (1Kir 18,19–46). Illés áldozatbemutatásának és a Baal-papok lemészárlásának pontos helyét ma már nem lehet megállapítani.
Elizeus a hegység számos mészkőbarlangjának egyikében lakott (2Kir 2,25; 4,25kk; vö. Ám 9,3).
A Karmelt mindig sűrű erdők borították. Szépségét az ÓSZ-i írók a Libánon, a Básán, Sárón-síksága, vagy a Tábór-hegy szépségével együtt emlegették (Énekek 7,6; Ézs 33,9; 35,2; Jer 46,18; 50,19; Ám 1,2; Náh 1,4). Josephus Flavius zsidó történetíró korában Tíruszhoz tartozott (Bell III,3).
2. Helység a júdeai hegyvidéken, Hebróntól D-re (Józs 15,55). Saul emlékoszlopot állított itt magának (1Sám 15,12). A jómódú Nábál és Abigail gazdasági központot épített fel Karmelban (1Sám 25,2), amely Dávid számára is fontossá vált bujdosása idején (1Sám 25). Uzzijjá királynak (2Krón 26,10) szőlészete volt itt (a karmel-t az ÚF »gyümölcsösnek« fordítja, a Károli meghagyja Karmelnek; mindkét megoldás lehetséges).
