Kereskedő
Kereskedő Áruk vásárlásával és eladásával foglalkozó személy (h. szóhér, rókél, könacani, g. emporosz, valamint az agorazein és a polein igékből képzett főnevek). Izráelben a kereskedők eleinte főleg az idegenek, jövevények voltak, akiknek nem lehetett örökségük. Később, a kereskedelem fejlődésével, majd a babiloni fogság alatt és után, vált a kereskedés egyre több izráeli foglalkozásává. Kereskedhetett valaki önállóan, a saját tőkéjével, vagy más valaki megbízásából. Az 1Kir 10,28-ban a királyi kereskedőkről olvasunk, akik Salamon király megbízásából, s valószínűleg az ő tőkéjével, kereskedtek (vö. 2Krón 1, 16). A h. szóhér többnyire az utazó, az országban vagy az országok között szabadon ügyködő; a rókél pedig a rövidebb-hosszabb időre letelepedő, »viszonteladó« kereskedőt jelöli. A hosszabb utakat többnyire karavánokba tömörülve tették meg, olykor fegyveres kísérettel (1Móz 37,28; Ezsd 8,22).
Kereskedés tárgyát képezte minden, ami adható-vehető volt: élelem, ruha, jószág, fegyver, ékszer, rabszolga, jóllehet ez utóbbit a törvény szigorúan tiltotta (2Móz 21,16; 5Móz 24,7; vö. 2Móz 21,2). Az olyan asszonyt dicsérték, aki szorgalmasan szőtt-font, s volt mit eladnia a kereskedőnek (Péld 31,24).
A kereskedők az utcákon, tereken, kapukban árulták portékáikat. Nagyobb városokban bazárutcák voltak. Szabad árak voltak, és a vételárban sokszor hosszas alkudozás után állapodtak meg (1Móz 23; Jób 40,30). A mai értelemben vett hivatalos nyitvatartás ismeretlen volt, még éjfélkor is lehetett menni vásárolni (Mt 25,9). Szombaton viszont tilos volt adni-venni, amit sokszor nem, vagy csak formálisan tartottak meg (Neh 13,20kk; Ám 8,5k).
A kereskedők kísértése a tisztességtelen haszonszerzés, amit a B szigorúan tilt (3Móz 19,35k; 5Móz 25,13kk; 1Thessz 4,6), de ezt a tilalmat sokszor megszegték (Hós 12,8; Mik 6,10). A nagy ítéletek idején Isten ezeket a bűnöket is számon kérte. A kereskedés, a haszonszerzés vágya még a templomba is benyomult. Voltak idők, amikor Isten házát kalmárság házává, rablók barlangjává tették. Isten meghirdette, hogy eljön az idő, amikor nem lesz többé kereskedő a Seregek Urának házában (Zak 14,21). Jézus korbáccsal űzte ki a kereskedőket, árusokat a templomból (Mt 21,12kk; Jn 2,16). (Ld. KERESKEDELEM)
NA
