Kidrón
Kidrón Héberül: kidrón. A Jeruzsálem K-i határát képező É-D-i irányú völgy (majd K-nek fordul és levezet a Holt-tengerhez), a benne folyó azonos nevű időszakos patakkal. A Jn 18,1-ben Kedrón néven. Valamikor néhány m-rel mélyebb volt, a város törmeléke feltöltötte. Felső végének Ny-i oldalában fakad a GIHON (ma: Mária-) forrás.
A Kidrónon való átkelés a város elhagyásának számított. Erre menekül Dávid Absolon elől (2Sám 15,23). A jeruzsálemi kényszerlakóhelyre ítélt Simei életével fizet érte (1Kir 2,37).
K-i sziklás oldala temetkezőhely volt. Mivel Neh 3,15 a Dávid városából kifelé vezető lépcsővel összefüggésben említi a király kertjét, azért egyes feltételezések szerint a völgynek ezt a részét hívták Király-völgynek, ahol Absolon emlékoszlopot állíttatott magának.
A város közelében némileg kiszélesedő részét nevezik Kidrón mezejének (2Kir 23,4; Jer 31,40). Kérdéses, hogy ez megművelt, esetleg a patakból öntözött terület volt-e? Ennek ellene mond, hogy vallási reformok idején itt égették el a bálványokat. Aszá a Kidrón-pataknál égetteti el az Aséra tiszteletére anyja által csináltatott bálványt (1Kir 15,13), Jósiás ugyancsak itt égetteti el a bálványokat, a tisztátalan oltárok összezúzása után azok porát a Kidrón-patakba szóratja (2Kir 23,4.6.12).
A végső időben Jeruzsálem nemcsak megépül, hanem a szent terület kiterjed a völgyekre is, amelyek eddig kívül estek a városon. Így hozzá fog tartozni Kidrón mezeje is, egészen a patakig (Jer 31,40). Ezékiel látomásában (47,1–12) a Kidrón völgyén folyik végig az a patak, amely a templom küszöbe alól ered és egyre növekedve termékennyé teszi a partját és élővé a Holt-tengert.
