Mária
Mária A h. Mirjám g. megfelelője. A név legkorábbi viselője Mózes és Áron testvére, ezért a név g. Mária formában az ÚSZ-i kor kedvelt neve. A név jelentése: »látó« vagy »úrnő«.
1. A név legismertebb viselője Jézus anyja. Máriát először a Jézus születéséről és gyermekkoráról szóló ev-i történetek említik (Mt 1,16-2,11; Lk 1,27-2,34). Név szerint előfordul a Mt 13,55-ben és az ApCsel 1,14-ben, egyéb esetekben a Jézus »anyja« kifejezés szerepel (Mk 3,31kk; Jn 2,1kk; 19,25kk). Származásáról nem ad felvilágosítást az ÚSZ. Az Erzsébettel való rokonságából (Lk 1,36) csak következtethetünk lévitai származására. A Jézus apjaként számontartott Józseffel kötött házasságot (Lk 3,23; 4,22; Jn 1,45; 6,42 stb.). Elsőszülött gyermeke Jézus (Lk 2.7), de voltak még fiai és leányai is (Mk 6,3; ApCsel 1,14; 1Kor 9,15). Mt 1,18 József jegyeseként említi, aki a Szentlélek által került áldott állapotba (vö. Lk 1,27.35). Betlehemben megszüli elsőszülött fiát, Jézust (Mt 1,25; 2,1; Lk 2,4-7), végül Názáretben telepednek le (Mt 2,23; Lk 2,39).
Mt leírása szerint József nem akarta durván eltaszítani magától a feleségét (1,19-24). Jézus születése után napkeletről jövő bölcsek látogatták meg (2,11). Angyali figyelmeztetésre Mária Józseffel és Jézussal egy időre Egyiptomba menekült (2,13kk), és csak az angyal határozott utasítására tértek vissza ismét Názáretbe (2,19-23).
Lk szerint Gábriel angyal adta tudtul Máriának Jézus születését (1,26-37). Mária az Úr »szolgálóleányaként« engedelmesen fogadta a mennyei híradást (1,38), majd a júdeai hegyekben lakó nagynénjének, Erzsébetnek a meglátogatására indult (1,39-56). Jézus születésekor a betlehemi mezőkön pásztorok éjszakáztak (2,8), akik felkeresték az újszülöttet és édesanyját (2,16). Mária csodálkozott mindazon, amit Jézussal kapcsolatosan hallott az agg Simeontól Jézus templomi körülmetélkedése alkalmából (2,22-34). Nem értette pontosan a 12 éves Jézus válaszát sem, amikor az elveszettnek hitt gyermeket a jeruzsálemi templomban megtalálta: »Nem tudjátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?«. Jézus szavait azonban örökre megőrizte szívében (2,19.41-51).
Jézus messiási tevékenysége idején csak nagyon kevésszer találkozunk Máriával: a kánai menyegző alkalmával (Jn 2,1-5), majd Kapernaumban (Jn 2,12). A Mt 12,46-50 par perikópája mutatja, hogy Mária Jézus földi élete idején nem tartozott a tanítványi körhöz. Csak Jn említi, hogy ott van Jézus keresztje alatt (Jn 19,25kk), húsvét után viszont már ott találjuk a jeruzsálemi tanítványok közösségében (ApCsel 1,14). Egy ismeretlen asszony a Jézushoz intézett szavaiban (Lk 11,27) boldognak mondja Máriát, amire Jézus ezt feleli: »De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják« (11,28).
Pál arra emlékezteti a galatákat, hogy »Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született« (Gal 4,4; vö. Ézs 7,14; Mik 5,2). A Jel 12-ben szereplő »napba öltözött asszony« nyilvánvalóan nem Máriával azonos.
2. A magdalai Mária a Jézus által meggyógyított asszonyok egyike, akiből Jézus »hét ördögöt« űzött ki (Lk 8,2). Mária a Jézus körül szolgáló asszonycsoport egyik tagja, akik Jézust Galileától egészen a keresztre feszítéséig követték (Mt 27,55kk par), segédkeztek a sírba tételnél (Mt 27,61), illatos keneteket vásároltak, hogy megkenjék vele Jézus holttestét (Mk 16,1). Ezek az asszonyok vették észre először az üres sírt, és így lettek Jézus feltámadásának első hírnökei (Mt 28,1kk par). Magdalai Mária látja meg elsőként a feltámadott Urat (Mk 16,9; Jn 20,11-18).
3. A betániai Mária, Márta és Lázár testvére (Jn 11,1-5). Többször említik úgy az ev-ok, mint aki Jézus lábánál ül és figyelmes hallgatója az Úrnak (Lk 10,39; Jn 11,32; 12,3). Amikor Márta szóvá tette, hogy Mária nem segít neki a háztartási munkában, Jézustól ezt a választ kapta: »Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle« (Lk 10,42). Amikor Mária testvére, Lázár, meghalt, ő fogadta a temetésre érkező vendégsereget (Jn 11,19k). Az érkező Jézust e szavakkal köszöntötte: »Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem« (Jn 11,32). Jn 12,1-7 szerint Mária valódi nárduskenettel kente meg Jézus lábát. A Lk 7,36-50-ben elbeszélt megkenetés történetében szereplő bűnös asszony feltételezhetően nem azonos a betániai Máriával vagy a magdalai Máriával.
4. A Jakab anyja (Mt 27,56; Mk 15,40; 16,1; Lk 24,10). Mk 15,40.47 a József anyjaként is említi.
5. A Jn 19,25 szerint Klópás felesége, és Jézus anyjának nővére.
6. Márk evangélista anyja. Az ő jeruzsálemi házában gyűltek össze Jézus első követői (ApCsel 1,12kk). Péter a börtönből való kiszabadulása után e ház ajtaján kopogtatott (ApCsel 12,12-17).
7. A római gyülekezet buzgó tagja (Róm 16,6).
VG
