Mari szövegek
Mari szövegek Mari város romjai közül napvilágra került kb. 22 000 ékírásos agyagtáblán található szöveg, tulajdonképpen királyi levéltár a Kr. e. 1750-et megelőző időkből.
a) Egy jelentéktelen részük hurri (ld. HÓRIAK) nyelvű.
b) Többségük az AKKÁD (óbabiloni) egy változatát képviseli.
c) A bennük szereplő személynevek jelentős része azonban nem az akkád névképzés szabályait követi. Hasonlóan képzett nevekkel Hammurabi dinasztiájában, az egyiptomi átokszövegekben előforduló kánaáni nevek között, egy HÁCÓRi leleten (14. szd.) és az ÓSZ-ben találkozunk. Ábrahám, Izsák (chk), Jákób (ckb) nevével, a Bír-ban előforduló nevekkel azonos képzésű nevek ezek. Mari lakosságának nagy része tehát az akkád nyelvet használta ugyan, de eredetileg másfajta - ugyancsak sémita bevándorló volt. E következtetést erősíti: A szövegekben sok olyan szó, kifejezés előfordul, amit az akkád nyelvben másképp mondtak (égtájak elnevezése, jogi, társadalmi szakkifejezések stb.). Ezek szintén rokonságban vannak a B-i h. szavakkal.
E népet a kutatók egy része Ny-i sémitáknak, amoritáknak (ld. EMÓRIAK) nevezi, mások az e néven sokkal később felbukkanó arámok őseit, a »proto-arámokat« látják bennük. Ezek közül szakadtak volna ki az izráeliták ősei. Ezt igazolja, hogy az őshazát Aram-Naharaimnak hívják (1Móz 24,10), az ősatyák rokona az »arám« Lábán (1Móz 25,20; 31,20.24), és Izráel hitvallásához tartozott: »Bolyongó arámi volt az ősöm« (5Móz 26,5).
d) Előfordul a szövegekben Hárán, valamint néhány olyan, Hárán környékén fekvő város neve, melyek az Ábrahám nemzetségtáblázatában előforduló személyek nevével azonosíthatók (Szerug, Náhór, Táré - 1Móz 11,23k).
