Szíria
Szíria Ország neve Izráeltől É-ra; B-i elnevezésként nem teljesen azonos a mai állam területével. Határai: Ny-on a Földközi-tenger, É-on a Taurus-hegység, K-en az Eufrátesz, majd onnan a Palmüra - Damaszkusz által meghatározott volnaltól kissé D-re a sivatag. ÓSZ-i elnevezésként pontatlan, anakronizmus. Egyes fordítások így nevezik Arámot. A szakirodalom a fent körülírt terület jelölésére használja időnként, amikor a korszaknak megfelelő, jobb kifejezés nem áll rendelkezésre.
Az izráelita honfoglalást megelőző időben itt volt Egyiptom befolyási övezetének É-i határa, ahol a hettita és mitanni birodalommal érintkezett. A terjeszkedő asszír hatalom itt érte el először a Földközi-tenger vidékét, ezen át fenyegette később Izráelt. DÁVID terjeszkedésének egyik iránya, OMRI és II. JEROBOÁM között innen fenyegetik Izráelt az arám portyázó csapatok. (Ld. ARÁM, ARÁMI 2)
Főleg az intertestamentális korban határozta meg döntően Júdea sorsát, ettől kezdve beszélhetünk tulajdonképpen Szíriáról. Nagy Sándor egyik tábornoka, I. Szeleukosz (Kr. e. 312-281) alapította. A Nagy Sándor utódai közötti osztozkodás Kr. e. 301-ben jutott nyugvópontra. Júdea ettől kezdve 198-ig az egyiptomi Ptolemaiszok birtoka, amibe a Szeleukidák nem nyugodtak bele. Öt ún. szír háború folyt száz év alatt Palesztina birtoklásáért Szíria és Egyiptom között. Az osztozkodásért folyó harcok, meg a szír háborúk közül különösen az utolsó három erősen megviselte Júdeát is, amely a harcok közti nyugalmasabb időszakokban csak nehezen tudta összeszedni magát.
III. Antiokhosz (222-187) tehát Kr. e. 198-tól Júdea ura, aki ekkor még egy hatalmas birodalom fölött uralkodott. A változás kezdetben jó volt Júdeának, a király igyekezett kedvezni, és a zsidók vallási különállását tiszteletben tartani. A Római Birodalommal történt összeütközését, vesztes háborúját lezáró Apamea-i béke azonban olyan súlyos föltételeket szabott rá, hogy ettől kezdve ő és utódai égető pénzhiányban szenvedtek, ami Júdeára is nehéz napokat hozott.
IV. Antiokhosz (175-164) a pénz kipréselését megtoldotta a Júdeában spontánul meginduló görögösödés olyan erőszakos támogatásával, hogy kitört a Makkabeus szabadságharc, ami a szd. végére meghozta Júdea teljes elszakadását. Ezzel a valamikori hatalmas, 188-ban összeomló Szír Birodalom 129-re megszűnt, maradt Szíria. (Ld. ANTIOKHOSZ; SZELEUKOSZ; SZELEUKIDÁK) Mindezt trónviszályok, gyilkosságok, belső harcok kísérték, végül Kr. e. 64-ben római provincia lett, formális önállósága is megszűnt.
Az ÚSZ idején Galilea szomszédja, ahová Jézus híre átjut. A Lk 2,2-ből némelyek arra következtetnek, hogy egy időben a római közigazgatás Palesztinát a szíriai helytartó alá rendelte. Pál apostol megtérése utáni működése Arábiában és Damaszkuszban kezdődött, rövid jeruzsálemi látogatás után Szíria és Cilicia vidékén telepedett meg. Neve néhányszor föltűnik az ApCsel-ben (15,23,41; 18,18; 20,3; 21,3).
Fővárosa ANTIÓKHIA, Kr. e. 300 körül alapította I. Szeleukosz. Főváros maradt azután is, hogy Szíria római provincia lett. Itt keletkezett a Palesztinán kívüli első nagy gyülekezet, itt nevezték a tanítványokat először keresztyéneknek. Zsidókból és nem zsidókból állt, és annyira megerősödött, hogy a világmisszió kiindulópontjává vált (ApCsel 11,19-26; 13,1-3).
CP
