Jakab és a zab
Jakab és a zab: ritmikus → halmozó mese, funkcióját tekintve → gyermekmese, ismeretes → énekelt mese változata is.
Az ur elküldte Jakabot,
arassa le a zabot,
Jakab nem aratta le a zabot,
nem is ment ám haza.
Az ur elküldte a kutyát,
ugassa meg Jakabot,
a kutya nem ugatta meg Jakabot,
Jakab nem aratta le a zabot,
nem is ment ám haza...
arassa le a zabot,
Jakab nem aratta le a zabot,
nem is ment ám haza.
Az ur elküldte a kutyát,
ugassa meg Jakabot,
a kutya nem ugatta meg Jakabot,
Jakab nem aratta le a zabot,
nem is ment ám haza...
Az úr elküldi a botot, verje meg a kutyát; a tüzet, égesse meg a botot; a vizet, oltsa el a tüzet; a bikát, igya meg a vizet, de a parancsot egyik sem teljesíti, végül elküldi a mészárost, vágja le a bikát. „A mészáros levágta a bikát, a bika megitta a vizet, a víz eloltotta a tüzet, a tűz megégette a botot, a bot megverte a kutyát, a kutya megugatta Jakabot, Jakab learatta a zabot, el is ment ám haza” (AaTh 2032). Nemcsak Eckert Irma idézett Kalocsa vidéki, de Erdélyi János Sárospatak környéki, Lencse János Jászdózsáról való, Katona Imre bogdándi és Diószegi Vilmos Zobor vidéki (énekelt) szövege is azonos menetű, pontosan követi az ismert német változatokat, s valamennyi redakció közül legközelebb áll a híres „Gödölye éneké”-hez, mely szintén a német szóbeli költészetből került a 13. sz.-ban a zsidó rituáléba, és vált a peszach ünnepén rendezett kétesti, házi ünnepség (széder) hagyományos befejező darabjává. Az ismert magyar változatok menete és formája egyező ugyan, de szövegük mégsem teljesen azonos, hihetőleg a népszerű Grimm-mese vagy más német változat különböző fordításai (→ kóró és a kismadár, a: AaTh 2034A*; „a kakas és az üröm”: MNK 2034C*; → fejőnóta: MNK 2018B* és „a bot és a bak”: MNK 2018B*) (→ még: formulamese). – Irod. Haavio, M.: Kettenmärchenstudien (I–II., FFC 88. 99. Helsinki, 1929, 1932); Taylor, A.: Formelmärchen (Hdwb. des deutschen Märchens, Berlin–Leipzig, 1934–40); Heller Bernát: Chad Gadjó (Izr. Magy. Irodalmi Társaság, 1939); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1956; BN 286* Amt.); Diószegi Vilmos: Halmozó népdalainkhoz (Népr. Közl., 1963. 2–4. sz.); Kovács Ágnes: Magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutatócsoport Adattárában).
Kovács Ágnes
