amulett
amulett: kisméretű → mágikus tárgy, kőből, fémből, csontból stb. készült. Leginkább nyakba akasztva viselték, abban a hitben, hogy megvédi viselőjét betegségtől, → rontástól (különösen a → szemveréstől), háborúban a sebesüléstől stb. Az érmeken, kő, csont és fa amuletteken vésett jelek, a szövet vagy bőr amuletteken varázsszavak voltak találhatók. – Az ókorban elsősorban a zsidókról, a görögökről és a rómaiakról tudjuk, hogy amuletteket hordtak. A Közel-Keleten és D-Európában ma is elterjedt az amulett viselése. A honfoglalás kori sírokban talált gyöngyökből és kaurikagylókból álló nyakláncokon valószínűleg amulett lógott, de nagyon kevés ilyen lelet maradt fenn. Ismeretes viszont Könyves Kálmán királyunk amulettgyűrűje (és annak európai párhuzamai is). A mai magyar népi hitvilágban nincs jelentősebb szerepe az amulettszerű tárgyaknak. Csak szórványos adatok vannak az akasztott ember kötelének, lyukas pénznek vagy a köldökzsinórnak amulettként való viselésére a → rontás elhárítása céljából. – Irod. Seligmann, S.: Der böse Blick und Verwandtes. Ein Beitrag zur Geschichte des Aberglaubens aller Zeiten und Völker (Berlin, 1910).
Szemmelverés ellen a csuklón viselt amulett „farkasfog”-gal és pénzzel (Tótkomlós, Békés m., 1962)
Hoppál Mihály
