aratógazda
aratógazda: a szálas gabona kézierővel történő betakarítására vállalkozó → aratómunkások csoportjának állandó vezetője. Egyéb nevei: bandagazda, csapatgazda, kepésgazda, öreggazda, elsőrészes gazda, újabban munkavezető. Személyét már a 17–18. sz.-i források is megemlítik, de bővebbet csak a 19. sz.-tól tudunk róla. Önálló munka- és jogköre valószínűleg a kaszás aratással terjedt el, az első kaszás (vagy részes) személye nőtt ki aratógazdává. A jó munkás hírében álló, ismert és megbízható aratógazda szedte össze a csapatot, tárgyalt és társai nevében is (rendszerint két tanú jelenlétében) szerződött a munkaadóval (gazdával). Ő vezette a munkát, felelős volt annak szerződés szerinti teljesítéséért, és említett két társával vette át, mérte ki az aratórészt, napszámot stb. A viszonylag kis létszámú aratóbandák vezetője általában pozitív társadalmi típus volt: csoportjában élmunkás (első kaszás), munkájáért többnyire nem kaphatott többet társainál, legfeljebb a toborzás fáradalmaiért kapott némi talpaláspénzt. Munkanélküliség és általános túlkínálat esetén vesztegetési pénzhez, természetbeni ajándékokhoz juthatott. Az aratást is vállaló → summások felett arra a néhány hétre megszűnt a → summásgazda és a pallér hatalma, a kis aratócsapatok (a legtöbb 6 főből állt) maguk választottak aratógazdát és mindent közösen intéztek. Nagyobb létszám esetén (pl. a D-Dunántúlon, Pusztafalun stb.) volt külön szerződő és rendelkező kepésgazda és a kévéket összeszámláló, bérelszámoló → számadó. (→ még: bandagazda) – Irod. Katona Imre: Munkaszervezeti formák és ideiglenes életközösségek idénymunkákon a kapitalizmus korában (Agrártört. Szle. 1961).
Katona Imre
