beneficiátus legelő
beneficiátus legelő: a török uralom alatt elnéptelenedett és a 18. sz. folyamán egyénileg vagy csoportosan (valamely város vagy község által) bérbe vett és legeltetésre használt alföldi puszták elnevezése. A beneficiátus legelő használatáért vagy egy meghatározott összeget, vagy az állatok száma után fizettek, de nem volt ritka a valamilyen munka (pl. fűkaszálás) formájában nyújtott ellenszolgáltatás sem. A beneficiátus legelő bérlői között – az alföldi parasztok mellett (Kecskemét, Nagykőrös, Debrecen stb.) – gyakoriak voltak a görög, örmény állatkereskedők is. – Irod. Balogh István: Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII–XIX. században (Ethn., 1958); Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái. 1767–1849 (Bp., 1967).
Török Katalin
