dunántúli takácsszőttesek

Teljes szövegű keresés

dunántúli takácsszőttesek: Valamennyi nagytájunk közül a Dunántúlról ismert a hímes munkát készítő takácsok legtöbb szőttese. Az emlékanyag korán kezdődik: 1748-ból ismerünk datált és a készítő Takács Pál nevével jelzett dunántúli takácsszőtteseket. A dunántúli takácsok által használt takácsmintakönyvek között a legkorábbi 1782-ből ismert, Takácsi községből. A sokrétű és nagyszámú emlék néhány kiemelkedő csoportját említjük. A kapuvári szőttesek nevezetes darabjai a kendervászon alapon fehér vagy piros pamutfonállal mintázott abroszok, köztük a fehér, gyakran fényes fonallal mintázott karácsonyi abrosz. Talán korábbiak ezeknél az ugyancsak kenderből szőtt lepedővégek, melyeket vékony piros pamutfonállal és selymes fényű fehér szállal cifráztak (ezekkel jártak együtt a hímzett végű párnák, kapuvári hímzés). A Keszthely környéki nagyobb területről ismert lepedővégek anyaga megegyezik az előzővel. Itt is vékonyabb piros pamutszálat használtak a mintázáshoz, az alapul szolgáló kendert viszont nem mindig fehérítették egészen. A mértani mintázatú csíkok úgy vannak elhelyezve a lepedőn, mint a hímzéseken, főleg a párnavégeken: egy széles középponti sávot két oldalról két keskenyebb, azonos mintájú csík fog közre. Ugyanezen a tájon később lazább geometrikus mintázattal készültek keskenyebb, szélesebb kendők, abroszok. – Göcsejből pelikános mintájú takácsszőttes darabokat ismerünk halottas párnák végeiről és lepedőkről. Takácsszőttes párnahéjak ismertek a Sárközből is. Ha ezeket összevetjük a valamivel fiatalabb parasztszőttesekkel ( sárközi szőttesek), a minta igen pontos kivitelezése és összefogottsága, a parasztszőttesek vaskosságával szemben a motívumok nyúlánk, karcsú megformálása, finom tagoltsága szembetűnő. Takácsok szőtték a földrajzilag a Duna K-i partján fekvő, de kulturálisan a Sárközhöz kapcsolódó, az Érsekcsanádon használatos régi, keskeny, hosszú párnákat, melyek ebben az évszázadban jórészt csak halottas párnaként szerepeltek. Mértanias mintáik szinte végletesen leegyszerűsítettek, sűrű, ismétlődő soraik nemegyszer a párna egész felületét elborítják. – Járatosak voltak e vidéken a takácsok a betűk szövésében is. Erről tanúskodnak a falikendők és tükörruhák. Egy pirossal és feketével mintázott falikendőn, mely az egyablakos ház hiányolt második ablaka helyébe volt felakasztva, a papírnyomatokról jól ismert „Házi erények” teljes szövegét találjuk leszőve. Figyelemre méltó az alig tenyérnyi széles, tükör aljára rögzített kendő, melybe ezt a feliratot szőtték: „Vég Julis örvend e házban.” – Irod. Fél Edit: A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése (Népr. Ért., 1962); Boross Marietta: A takácsmesterség „titkosabb műveinek” leírása Sióagárdról (Ethn., 1962).

1. Karácsonyi abrosz részlete, vastagabb fehér fonállal mintázott (19. sz., Kapuvár, Győr-Sopron m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

2. Párnahéj részlete, pelikános mintával (19. sz. közepe, Tolna m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Párnahéj kék-piros csíkozással (19. sz. vége, Fadd, Tolna m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

4. Lepedőszél részlete, piros és kevés fehér szőttesmintával (Veszprém m.)
Bp. Néprajzi Múzeum
Fél Edit

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages