félajtó
félajtó: a lakóházak bejárati ajtaja előtt alkalmazott, kifelé nyíló, alacsony → ajtó. Általában lécből, ritkábban deszkából készült, egyszárnyú. A befelé nyíló, egyszárnyú bejárati ajtókkal együtt használták. Jó időben, amikor a belső ajtót szellőzés céljából kinyitották, a külső félajtót becsukták, nehogy a baromfiak a házba bemenjenek. Sok helyütt télen egyszárnyú, nagy ajtóra cserélték ki. Elsősorban a Kisalföldön, a Nagy-Alföldön, a Felvidéken, Bácskában és a Bánságban használták. Neve: cserény (Tolna-Baranya), lésza (Székelyföld), sarágja (Kisalföld, Mezőföld, Duna-Tisza köze), sorompó (Nógrád, Heves), rács (ÉK-Felvidék), rostély (Csongrád, Bánság) és verőce, veréce, verepce (a Tiszától K-re).
Füzes Endre
